Sötétjövő

5D-s adattárolás, egy lépéssel közelebb a holodiscekhez

2018. január 06. - leventex97

Meg van az a jelent az első MIB filmben, ahol K ügynök arról magyaráz J-nek hogy honnan van a társaságnak pénze, majd mutat egy minidiszket J-nek, majd megemlíti, hogy most dobhatja ki a CD gyűjteményét, ugyanis ez a következő nagy durranás? Na akkor jöhet ugyan ez a jelenet, csak a MIB főhadiszállás helyett a southamptoni egyetemen.A fentebb említett egyetem optoelektronikai kutatórészlegén a kutatóknak sikerült egy 1 hüvelyk (a nem idióta mértékegységet beszélők kedvéért, ez 2,54 cm) átmérőjű üveg lemezre egy úgynevezett femto-másodperces lézerírásal adatot írni, mellyel befolyásolni tudják a speciálisan kiképzett üvegfelület fényvisszaverő képességét (valójában quantumbitet kódolnak az üvegbe, és az eképp képzett nagyon apró struktúra válik olvashatóvá, de a quantum technológia, még nekem is túl sci-fi). Tulajdonképpen egy nagyon fókuszált és nagyon gyors adatírásról van szó, lézer segítségével. A cikk alján linkelek egy videót róla. Majd az így megírt diszkett egy polarizáló szűrő és egy speciális optikai mikroszkóp segítségével visszaolvasható. 

De miért 5D, ha eleve 3 dimenziót plussz az időt tartjuk számon? Hát drága tudósaink fogták magukat és kijelentették, hogy a térbeni elhelyezkedés mellett egy bit jelentését még a hossza és az iránya is meghatározza. Hát így az 5D (nyilvánvalóan ez úgy ahogy van hülyeség, dehát kell a hangzatos név, félreértés ne essék, nem becsmérlem én ezt a technológiát, de akkor is, emiatt valamit 5D-snak nevezni...). Elméletielg 360 terrabájtnyi adatot lehetne rögzíteni ezzel a technológiával egy 2,54 c átmérőjű lemezkére, Peter Kazansky a projekt fő fejlesztője reméli, hogy ez a technológia lehet a következő standard az adattárolásban könyvtáraknak vagy nagy levéltáraknak. Természetesen előtte meg kell néhány dolgot oldani: a költségeket le kell csökkenteni, és az írás sebességet meg növelni kell. De ha ezeket sikerül megoldani, akkor elfeledhetjük az adatrohadást ami vel a fizikai adathordozók esetén kell megküzdeni, ugyanis ez a technológia simán túlélné az emberiséget, élettartamát olyan 13 milliárd évre becsülik szoba hőmérsékleten.

Valakik pedig már rá is aggatták a Suparman kristály elnevezést a képregényekben látott adattárolók után. 

via.: computerworld

A bejegyzés trackback címe:

http://sotetjovo.blog.hu/api/trackback/id/tr3913471561

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.