Mikor bejlentették, hogy lesz egy SW film vagy filmsorozat X-szárnyúak címmel rögtön megörültem, hogy végre VALAKI filmre viszi őket. Majd amikor bejelentették, hogy nem azokból az SW könyvekből lesz, és kierült, hogy ki a rendező akkor kissé lement a kedvem. De ez a röpke 5 perces kisfilm újra eszembe juttatta, hogy miért imádom azt a szériát.

A Patty Jenkins személyével a WW84-ig nem volt probléma, mert az első Csodanőt amúgy bírtam és jó film lett, de a másodikkal naaaaagyon sok probléma volt (főleg a történettel, és Diana kívánságával). Ugyan az az érzésem van, mint Rian Johnsonnal, a lényeg, nem értem miért kapta meg a rendezést lehetőségét Jenkins. Na mindegy, de most nem erről van szó, hanem arról, hogy a rajongók mit tudnak. A filmekkel ellentétben az EU elég plasztikusan ábrázolj, hogy az endorii csata valójában nem szabadította fel a bolygókat a Birodalom irányítása alól, és nagyon sok világon kell megverni a Birodalmi erőket ahhoz, hogy az új köztársaság megszülessen. Az egyik ilyen csata mellyel több képregény és regény is foglalkozik, az Coruscant elfoglalása. Coruscantról azt kell tudni, hogy IRGALMATLANUL erős volt a védelme. Michael A. Stackpole és Aaron Allston X-szárnyúak sorozatában az egyik rész pont azzal foglalkozik, hogy a Zsivány kommandó hogyan veri át a vám és pénzügyőrség és az bevándorlási hivatal tisztségviselőit, hogy lejutva a felszínre, kikapcsolják a bolygóvédelmi pajzsokat. És aztán kezdődik az igazi parti Coruscant légkörében. És erről a csatáról csinált egy 5 perces kisfilmet Cristopher Parks. Legnagyobb meglepődésemre, full CG kisfilmmel van dolgunk. Én azt hittem, hogy a pilóták élő szereplők, de nem, ők is CG. Az kivitelezés és a minőség kiváló, Parks pedig egy ízig-vérig rajongó ember, aki minden odafigyelt. A hangkeverés kiváló, minden hangeffekt a helyén van, aztán az olyan apró részletek, mint példul: a pilóták összecsukják a szárnyakat a sebesség nyerés érdekében és a szűkebb keresztmetszet miatt, majd mikor kiérnek az épületek közül kinyitják azt és mehet a lézer eső. Mindezt egy alig pár másodperc hosszúságú képkockasorért. És a végén Isard szuper-csillagrombolója a Lusankya feltör a felszín alól az gyönyörű, pont így képzeltem el. Tovább nem is húzom a szót, íme a kisfilm: