Fura, hogy ugyan az a tulaj, de az Alien franchise épp a földbe áll a hülyébbnél-hülyébb részekkel (melynek legutolsó installációjáról itt írtam), addig úgy tűnik, hogy a Predator pedig most kezd feléledni és végre megadják nekünk azt amiért régóta sírunk. Íme a Predator: Vadászok vadásza antológia animáció.

Ahogyan a hightech sci-fi háborúknak megvannak a maga szépségei, de ugyan ilyen érdekes számomra az amikor nem csili-vili antigrav tecchel, hanem F-1 hajtúművekkel szerelt monstrumokkal állunk neki egymást verni. Ennek örömére hozok egy pár perc es videókból álló szériát, mely valami hasonlót dolgoz fel.

Az első rész elképesztő sikere után azonnal kalapoztak is egyet a folytatásra ami sikeres is lett, három hónapja (jól elszaladt az idő) pedig megjelent a MechWest második epizódja, mely pontosan ugyan annyira tündéri, mint az őt megelőző.

Nem, nem az a kérdés, hogyan lesz ólomból cukor, hanem az, hogy miként változtatnak egy számunkra közismerten szilárd és nehéz anyagot valami olyasmiévé, amit a Nagy Hadronütköztetőben (továbbiakban LHC) lehet egymásnak csapdosni.

Nagyon régóta várunk a Kung Fury 2-re és úgy tűnik, lehet meg sem kapjuk. Pedig már kész van, csak a VFX hiányzik. Pontosabban 10 millió dollár a VFX-hez, melyet a befektetőjük nem hajlandó kifizetni.

Negyedjére küldik ringbe a szerelmet, a halált és a robotokat, és én harmadjára ülök úgy neki, hogy abban reménykedek, hogy visszaadja az első évad izgalmát. Ez is azért felemás lett.

Egy rövidke, atmoszferikus játékot hozok nektek, mely idézi kicsit a Blame! és a Peripeteia egyes aspektusait. Ismerkedjetek meg hát a Metal Garden című játékkal.

A Helldivers egy rohadt szórakoztató játék lett, annak ellenére, hogy egy nem megfelelő motorra tákolták rá a játékot de a bugok (hehe érted) még viccesebbé teszik. Kivéve, ha szopóágon vagy 2 küldetés óta, mert akkor kiidegel a világból. Most az univerzumból és EPG-6-tól hozok egy csokor rövidfilmet, mert egyszerűen muszáj.

Írtunk már különféle Star Wars változatokról, és paródiákról. Valamint azt is tudjuk, hogy a 2000 valahanyas Tasrtakovsky féle Clone Wars milyen szépen kötődött bele a harmadik filmbe (a film konkrétan ott kezdődik, ahol a sorozat véget ér) és hogy a későbbi 3D animált Clone Wars széria mennyire szépen ráépített az alapokra, melyet a Klónok háborúja lefektetett. És a Sithek bosszúja 20. évfordulójára végre napvilágot láthatott az, ami logikus volt.

Ismét egy Inomi könyv, azonban most nem önálló regény, hanem egy antológiás kötet (egyik a hosszú sorban) mely felettébb érdekes novellákat rejt, még akkor is, ha már nem feltétlen számítanak kánonnak. Három közülük a Katedrális múltjában, jelenében és jövőjében foglalkozik a szervezettel, egyben pedig épp York Katchiken életére törnek, egy pedig még nekem is meglepetés.