Sötét jövő

HFY 5. rész: Drake McDougal áldozata

2016. szeptember 21. - Wittigen

Rég hoztam már nektek az emberiségről és tetteinkről szóló elbeszélést, de most találtam egyet, amit érdemesnek találok a megosztásra. Fogadjátok hát nagy szeretettel hát Drake McDougal történetét!

12 éve a Tau Ceti V fölött meghalt egy ember. Drake McDougal volt a neve, és néhány képen valamint homályos történeteken kívül (amit az ivócimborái meséltek) semmi nem maradt fent utána. Kolónia szülött, minimális szolgálati bejegyzésekkel és csak a szükséges dokumentumokkal ahhoz, hogy megélhessen a különböző aszteroida mezőkből, amiket a Dracok kitermelni hagytak. Időnként egy-egy Darc naszád ( a Pax Draconia) végig parádézott a rendszeren, de más egyéb nem igen történt. 

Egyszer, egy napon, a Dracok elmérték az ugrást. Nagyon. Körülbelül 90000 klikkel a Tau Ceti V atmoszférája felett tértek vissza a valós térbe. A bolygó hatalmas gravitációs ereje kiégette az összes motort a hajón, és a Dracocnak már csak arra maradt elég energiájuk, hogy elindítsanak egy rendszer beli közvetítést. Már a Halál Dalát kántálták, amikor elérték az atmoszféra határát.
A felvételen az emberek még évekkel Drake McDougal halála után is röhögtek, ahogy 16 Drac a misztikus kántálásból hirtelen anyázásra váltott. A fülsiketítő *CLANG* majd az azt követő ordító csend mindig is szórakoztató volt. Drake egy gyors visszatérést hajtott végre a légkörbe, csupán másodpercekkel lemaradva a naszádtól, mindeközben nullázva a hőpajzsát. Szakértők később 11G-re tették a Drake által elszenvedett gravitációs hatást, mikor a fékező rakétákat begyújtotta, hogy szinkronizálja a sebességét a zuhanó Drac hajóval, ahhoz, hogy a mágneses karokat aktiválni tudja.

Concept art a Last Days on Mars című filmből.

Még a vontatók felhízlalt motorjának is megvannak a határai, és Drake hajója nem egészen 1 perc később túlterhelődött. A vontató fúziós erőműve pont azután adta meg magát, hogy a Drac hajót visszakatapultálta alacsony bolygókörüli pályára. (Természetesen a Drac hajó sértetlenül megúszta az esetet.)
Órák alatt bejárta a helyi híreket, napok alatt az összes emberi kolóniát. Megvitatták, elemezték, magasztalták, megrágták mindenféle reggeli műsorok. Ha jól emlékszem valaki még emléktáblát is állított, vagy valami hasonló. Aztán persze voltak más hírek (hajó robbanás, lövöldözés az Orbital 5-ön az első Vandal támadások a határvidékeken) amik kiszorították Drake tettét a hírekből. A galaxis forgott tovább a tengelye körül, az emberek továbbléptek.

12 év hosszú idő. Főleg háborúban. Szóval 12 évvel később, ahogy a Vandal fő flotta a Jupiter közelébe ugrott, ahol már vártuk őket a lélekvesztőinken, amiket mi nagylelkűen hadihajóknak neveztünk, garantálom, hogy ember fia nem emlékezett Drake McDougal tettére, de a nevére sem.
De a Dracok nem felejtettek. De nem ám. Ha harcra kerül a sor a Dracok nem baszakodnak. Egy tucat két kilométer hosszú hadihajó jelent meg nagyjából 90000 klikkre a Jupitertől, és mi csak bámultuk a kijelzőinket, tátott szájjal, mint egy majom és első sorból nézhettük végig, milyen egy galaktikus mészárszék. Esküszöm lehetett látni, hogy a Jupiter atmoszférája felkavarodik, amikor egy Vandal hajó elhúzott a Dracok felé. A mai napig viharok dúlnak a Jupiter felszínén, ami kapcsolatba hozható a hatalmas statikus töltésnek ami a légkört feltöltötte. 
58 órával később minden egyes Vandal hajó ripityára volt zúzva és összesen csak 9 Drac hajó pörgött a tengelye körül, ahogy elszökött belőlük a levegő, ismét elkezdtek közvetíteni, természetesen kántálással kezdtek, majd jött az üzenet, amit senki nem értett:

"Kiegyenlítettnek tartjátok adósságunk?"

Miután hat vagy hét kommunikációs tiszt a tudtukra adta a lehető legudvariasabb hangnemben, hogy "fogalmunk sincs mi a halálról beszéltek" a Drac flotta parancsnok kérte a komm tisztet, hogy hadd beszéljen egy admirálissal, mindezt olyan hangnemben, mint amikor a gyereknek közlik, hogy adja oda az apjának a telefont. Mikor az admirális is kijelentette, hogy halvány lila gőze sincs arról, hogy miről beszél, a Drac parancsnok elnémult pár percre, majd mikor újból megszólalt, és ezúttal sokkal kisebb szavakat használt:

"Leróttuk tartozásunkat Drake McDougal klánja felé?"

Az admirális erre visszakérdezett, hogy "Az meg ki?".

Amit ezután a Drac parancsnok mondott nagy diplomáciai problémát okozott volna, ha megfeledkezik a protokollokról. Azt gondolta, hogy az admirális vagy egy idióta, vagy gyáva. Vagy esetleg mind a kettő egyszerre. Előkerültek hát a diplomaták, és az emberiséget "kérdőre" vonták. Miért feledkeztetek el Drake McDougal áldozatáról?

Kifejtettük nekik, hogy mi emberek mindig feláldozzuk magunkat.

Feltúrtuk az archívumokat hírek után kutatva az elmúlt 12 évből. Volt ott minden: hősies szakács, aki egy kalóz rajtaütés alkalmával gránátra vetette magát, önfeláldozó gépész, aki bezárkózott a reaktorszobába és egyben tartotta a reaktort, míg a legénységet evakuálták, tűzoltó aki testével védett egy gyermeket a hulló törmelék elől egy földrengés során.
A Dracok teljesen megdöbbentek. A diplomatáik kábultan hagyták el a tárgyaló termet, azok után, hogy láták, hogy a legritkább és a legönzetlenebb tett, a tett ami generációkon átívelő adósságot teremtett és hatalmas flottákat mozgatott meg, a fajunknak olyannyira mindennapos volt, hogy a legújabb hírességekről szóló bulvár hírek simán eltörlik az emlékezetünkből.

Ez után máshogy tekintettek ránk. Mindehhez pedig csak egy vontató önfeláldozó pilótája kellett, aki megmutatta a galaxisnak, hogy milyen fából is faragtak minket embert.

írta: planefag
fordította: leventex97

via.: imgur

A bejegyzés trackback címe:

https://sotetjovo.blog.hu/api/trackback/id/tr2211732263

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása