Az univerzum tele van vagy tele lehet furcsaságokkal. Például ma kiderült számomra, hogy a cápák mennyi mindennél idősebbek, vagy hogy a tudósok szerint létezhet egy olyan halmazállapotú anyag, melyet nukleáris tésztának hívnak. Nem egyik esetben sem dadogtam.
Elsők a cápák
Szóval ezzel indultunk, természetesen azért kicsit árnyaltabb a helyzet. A cápák "családfája" elég távolra visszavezethető. Az első cápaszerű lény fosszíliája (pikkelyek) a kései ordovíciumból maradtak fent, de még nem sikerült minden kétséget kizáróan összekötni velük. Egy feltételezett és két pontosabb adatunk van, az egyik kizárólag csak DNS és molekuláris bizonyítékok vannak, fosszília nincs, a másik pedig fosszílián alapuló, Szóval attól függően, hogy hogyan nézzük:
- A feltételezett adat 450 millió éves pikkelyeken alapszik, a kései ordovíciumból, azonban ott még nem sikerült sziklaszilárd bizonyítékot találni a kapcsolatukra.
- A kimérák genetikáját és molekuláris felépítését vizsgálva megállapították, hogy 420 millió évvel ezelőtt válhattak le a fő cápa ágról és fejlődtek tovább
- A legidősebb, 410 millió éves cápa fosszília egy korai devon korból származó fog, melyet a Doliodus problematicus volt olyan kedves, és hátrahagyott nekünk.
A jelenlegi konszenzus a 420 millió éves időtávot tartja elfogadottnak. Azonban a kimérákat egyesek szerint erős cápának nevezni, de az biztos, hogy közös ősről váltak szét. Amúgy elég metál teremtmények a cápák és őseik. Túléltek két tömeges kihalást is (Késő Devoni kihalási esemény, majd "alig" 100 millió évvel később a Perm–triász kihalási esemény) és mind kettőből nyertesen jöttek ki. Majd a korai Jura időszakban (195 millió évvel ezelőtt) megjelentek a most is ismert cápák ősei (az akkor megjelent 6 kopoltyús, tompa orrúakról beszélek). Nézzük mi a helyzet a Sarkcsillagokkal. Igen, többesszám, mert azt is megtudtam, hogy nem egy csillag, hanem három, noha szabad szemmel mi csak a Polaris Aa-t látjuk, mert jóval fényesebb a két testvérénél. Egy 2020-as kutatás a Polaris Aa-t tényleg 50 millió évesnek datálja, azonban testvér csillagai legalább 500 millió (Polaris Ab) és 1,5 milliárd (Polaris B) évesek. Szóval a sztori úgy pontos, hogy a cápák idősebbek, mint a Sarkcsillag legfényesebbike, a Polaris Aa, ami azért így is szép teljesítmény. De nem állunk meg itt, tessék még néhány dolog, aminél idősebbek a porcos halaink:
- Orion csillagkép csillagai (~10 millió éveseknek becsülik őket)
- Szaturnusz gyűrűi (~10-100 millió évesek)
- Plejádok (~100-150 millió éves)
- 1 teljes galaktikus kör (~230 millió év, szóval a cápik már a második körüket veretik)
- A cápák idősebbek, mint amennyi idő kell a fénynek, hogy átszelje a Nagy Ürességet (~350 millió év)
- Az első fa fosszíliákat is megelőzik (~385 millió év)
Nukleáris tészta
Szóval havernak küldtem a lenti képet mert futó poén közöttünk, hogy nem tudom kiejteni a Gnocchi szó. Aztán annyira felkeltette a figyelmet a concept, hogy végül is elindította a létrejövetel útján ezt a cikket.
A nukleáris tészta nem más, mint egy feltelezett (ugyanis csak matematikai kalkulációk alapján készült szimulációk állnak rendelkezésünkre) anyag, mely a neutroncsillagok belső köpenye és a külső mag között található. A neutron csillagok olyan csillagokból születnek amelyek szupernovává válnak, majd hirtelen egy napnyi energiát összesűrítünk annyi helyre, mint Montreal. Mindez elképesztő tömörségű anyagot és hatalmas gravitációt eredményez. Matematikai kalkulációk és digitális szimulációk szerint az atomok a fellépő és ellentétes erőhatások miatt hosszúkás cilinder vagy lap formájúvá állnak össze, melyet a McGill egyetem tudósai spagettinek (bár a cilindrikus tésztára a rigatoni jobb) és lasagne-nak hívnak. Mert vicces figurák ülnek az elnevezéskor a döntőbizottságban :D. És tényleg létezik gnocchi fázis is, sőt ő az első, ez a külső és belső köpeny találkozásánál lehet, ahol a nyomás elég nagy (nem mintha nem elképzelhetetlen erőkről beszélnék, de ennek még több kell) ahhoz, hogy gömbölyded alakba sajtolja az atomokat. Belőlük lesznek a fent részletezett spagetti és lasagne.