A második világháború után két nagyhatalom feszült egymásnak, és teljes gőzzel haladt a mindenféle fejlesztés, természetesen 7 pecsétes titokként őrizve. A Landolás című rövidfilm ennek az elhallgatásnak a mentén építette fel a történetét, ahol a hidegháború kellős közepén egy kent-i farmon valami egy látogatást tesz. Az akkor még csak pár éves Edward mélyen eltemette magában az emlékeket, de az apja halálakor visszatér a helyszínre, hogy végre lezárja a gyermekkorából rámaradt rémálmot. 

Egyszerű, jól kidolgozott történettel, kevés karakterrel, mégis egy teljesen hihető történet ötlettel készült ez a 17 perces kisfilm, mely a szovjet szokások ismeretében, nevezetesen az olyan, nem az ő előnyükre szolgáló hírek nyílt letagadásával kapcsolatban teljesen hihetővé válik (vagy csak akkor vállalták fel, amikor már a nyugati mérő állomások ordítottak a megemelkedett sugárzás mértéke miatt, de az egy másik sztori) Nem egy mende-monda kering az interneten az elveszett kozmonautákról. Nagyon jól tudjuk, hogy az űrkutatás, mint olyan veszélyes üzem. Illetve az volt a kezdetekkor. Ám azt már mindenki döntse el maga, hogy elhiszi e, hogy Ludmilla tényleg lepattant a visszatérésnél a Föld légköréről vagy sem (minden jel arra utal, hogy a lepattanó orosz hölgy története az azt hírül adó két olasz úriember kitalációja).