Íme a Netflix legújabb animált sorozata, mely rögtön gyöngyszem kategórába emelkedett nálam. Különböző stílusban animált epizódokat kapunk, melyek nem függenek össze egymással, de anyám, van amelyik egyből saját filmért kiált. Az internet pedig nem hazudik, ez egy olyan sorozat, amit tényleg meg kell nézni. Hadd hozzak nektek egy gyors összefoglalót, és képeket (természetesen megpróbálok minden spoilert elkerülni), hogy lássátok, mi is a Szerelem, halál és robotok sorozat valója.

1. epizód: Sonnie trükkje

Ha mindennél jobban akartatok már erős női karaktert, ne keressetek tovább Sonnie a ti hölgyetek. Fogjátok magatokat, keverjétek a Pokemont és a Mátrix filmeket, és akkor megkapjátok a jövő ketrec harcait. Vágjatok hozzá egy teljes mocap epizódot, gyönyörű vizuális elemekkel, és egy atom csavarral a végén. Az internet egyik egyöntetű akarata az, hogy Sonnie kapjon saját sorozatot. Nos véleményem szerint egy több (de akár csak egy évadra) elgendő történet nincs benne, azonban egy film kiférne belőle. Az ötlet miszerint Sonnie valójában a szörny, és ő vezérli az epizód elején látott emberi testet, egész érdekes csavar a történetben.

2. epizód: A három robot

Adott egy világ vége esemény, és 3 robot, akik egy poszt-apokaliptikus városban túráznak, turistáskodva az emberiség romjain, megtekintve mindazt, ami belőlünk marad. Az epizód felettébb cinikus, és a fekete humor mindehol jelen van benne. No meg erős kritika a mi (emberek) viselkedésére. És terjed az a vicc az interneten, hogy egy bizonyos 4 lábú állatkánk, valójában titkon készül valamire... Nézd csak meg az epizódot :D Az epizód az a tipikus világvége utáni mesélés más szemszögből, mely morbid szemszögön keresztül megmutatja, hogy mit csesztünk el. Nem új, de a megvalósítás egyedi, és emiatt jó. Olyan ez, mint amit Galenek ezer és egyszer hangoztattam, hogy bármit csinál, valaki mindig rá fogja mondani, hogy klisékkel van tele. A lényeg az, hogy hogyan rétegeled ezeket a "kliséket".

3. epizód: A szemtanú

Ismered azt, amikor a napod rosszul indul, mert szemtanúja leszel valaminek? Majd az egész napodat meneküléssel töltöd? És ennél csak tudod mit lehet a rosszabb? Ha rájössz, hogy az univerzum ki akar veled b@szni, de nagyon erősen. A Szemtanú művészeti stílusa drasztikusan elüt a többi fejezetétől, kicsit olyan művészfilm beállítotsága van. Aztán a végén amikor rájössz, hogy bezony ezt a kört nehéz, ha nem lehetetlen lesz megtörni, akkor majd az "oh f@szom" momentum. Véleményem szerint az időval machináló történeteket nagyon nehéz JÓL kivitelezni, mertnagyon sok a buktató benne, de szerencsére ezt pont úgy vágták el a készítők, hogy nekik már ne kelljen ezzel foglalkozni, egyedül a mi agyunk pörögjön rajta.

4. epizód: Ruhák

Tegyük fel, hogy békés farmer vagy, csak egy kicsit erős "csótány" fertőzéssel nézel szembe. Majd az egyik este igen csehül áll majd a szénád. Mit teszel majd akkor? Egy feletébb kellemes, abszolút rajzfilmatné stílusú epizód, kellemes meleg színekkel, emi egyszerűen már hiánycikknak számít a sci-fi alkotsok palettáján. A karakterek és történések megállják a helyüket, egy dolog azonban zavaró: ugye random kupolák vannak elszórva a bolygó felszínén, és a nagytotál alatt többet is láthattunk, melyek ugyan azzal a színekkel rendelkeztek, mint a történetünk fő szintere, így gyanítható, hogy azok is mezőgazdasági kupolák. Adódik a kérdés mi van azon a bolygón, ami miatt még ilyen körülmények között is megéri ott lenni? De önmagában, ha rendesen alányúlnának a történetnek, ő belőle is kijöhetne egy kellmes rajzfilm, elvégre az irányítható mechákkal és a gyerekrajzfilmmel nem igen lehet hibázni.

5. epizód: Lélek evő

Amikor már azt hiszed mindent láttál, akkor egy mítosz megelevenedik. A Barlang (a román-kanadai koprudukció) távolról integet, és te pedig reménykedhetsz benne, hogy megúszod a találkozást a karók urával, még akkor is, ha van nálad macska. Ehhez hasonló rajzstílusú kisfilmet már osztottam meg veletek. Amúgy mindig is gyengéim voltak a modern világban a misztikus filmek, pl az Underworld is, úgyhogy azonnal belopta magát a szívembe a zsírkréta szerű kontúrjaival, és lényeivel.

6. epizód: Amikor a Yoghurt átvette a hatalmat

A cím elmondja miről szól a történet. Szerintem eleddig a legfurcsább dolog, ami valaha is öntudatra ébredt (rögtön Flubber zöld trutyija után) az bezony ebben az epizódban található meg. Szóval, nézd meg, és tanulj belőle. A 18 kisfilmből ez és az aletrnatív történelmes nem tetszett. Az alap ötlet sem, miszerint egy yoghurt öntudatra tud ébredni és átveszi a világhatalmat, és az animácis stílus sem, mert ki nem állhatom ezt a szögletes pszeudo-lowpoly nimációs stílust.

7. epizód: Sas-hasadék

Felfedeztünk valami faxa kis FTL utazásnál is gyorsabb lehetőséget, melyhez 7 irányító oszlopnak a tökéletes együttállására van szükség. Aztán a hajó kileng egy picit, és az isten háta mögött kettővel találod magad. Indulhat a banzáj. Fú, mindig is imádtam az űrben játszódó sci-fi-ket. Az Alien és a Event-horizon kedvenc estimesém, szóval érthető okokból a Sas-hasadék azonnal belopta magát a szívembe. Hát még később, mikor egy kicsit felevenítette az egyik rég még az oldalon is megosztott Katedrális kisfilm érzését, melyet a zseniális Tomasz Bagiński készített. Hidegrázás, de a jó típusú.

8. epizód: Jó vadászatot

A japán kultúra és a fantasy mindig jól keveredett. Hátha még hozzávágjuk a steam-punkot, és a sci-fit, akkor valami egész különleges születik. A mágikus lények nem mindig gonoszak, még akkor is, ha az a monda terjedt el róluk, és ha beszélsz velük, csodás dolgokra lelhetsz. Gyönörű példája két különböző éra találkozásának, és nem mellékesen egy gyönyörű bosszútörténet. Amellett ritka a jól elkészített steampunk történet, ahol nem annyi a steampunk, hogy kap egy bronzszínűre pingált hegesztőszemüveget a szereplőnk. A készítők hatalmas figyelmet fordítottak a gépek valósághű ábrázolására, és emiatt különlegesség.

9. epizód: A szeméttelep

Minden dolog előbb utóbb itt köt ki, hát miért menjek el. Tipikus esete, annak, mikor egy ember a 20 éve üzemelő reptér tőszomszédságába költözik, majd elkezd zaj miatt reklamáló leveleket küldeni az önkormányzatnak (szerintem ismeritek ezt a viccet). Na amit ott mondanak az embernek, ugyan azt tudom mondani az új lakóház tulajdonosainak. Miért költözöl egy 20 éve üzemelő szeméttelep mellé, ha nem akarod azt szagolni? 

10. epizód: Alakváltók

A Shadowrun nagyon jól eltalálta világot, és ez is nagyon pöccre ideillik, habár azért nem játszódik az olyan távoli jövőben. Íme a katonai genetikai fejlesztések következő nagy csodája: alakváltó katonák. Pontosabban szólva valójában vérfarkasok. Az ötlet amúgy nem földtől elrugaszkodott, hogy a katonaság az első aki kihasználja az így adódó lehetőségeket. Amúgy jellemzően a realisztikus animációstrílusra mentek rá, és mint olyan, akorai CGI filmeket idézi. Történetileg oké, de ezentúl semmi extra, természetesen belefért egy kis szociopolitika (vagy nevezzük akármninek), hogy a többi katona rühelli az alakváltókat, dehát valamit rakni kellett bele, hogy meglegyen a 20 perces hossz.

11. epizód: Segédkéz

Nem véletlenül kötik a lelkedre, hogy a biztosító kötél NEM DÍSZNEK VAN. Ez az a kisfilm, ami bemutatja, hogy az űr nem játszótér, és hogy Newton egy g_ci volt. De ezenkívül a történet még valósággá is válhat, évek kérdése, és biuztos lesz szerintem ilyen műholdjavító szolgáltatás. Vagy éppen űrkukás szolgáltatás, ami igencsak elkellene már.

12. epizód: Halak éjszakája

Az epizód egy filozofikusnak is mondható kérdéssel foglalkozik, és nem mellesleg gyönyörű animációs stílussal van megáldva. Vajon ha az ember visszatérhet kísérteni, akkor ez igaz másra is?

13. epizód: Szerencsés tizenhármas

Amikor alád raknak egy rozsdahalmot, de az a rozsdahalom a legpöpecebb valami az egész hadseregben. És még érzései is vannak. Mi pedig babusgatni tudunk mindent, kivétel nélkül. Különösképpen tetszik, hogy a megjelenített jövőbéli technológiák az abszolúte hihető kategóriába tartoznak, a pilóta sisakoktól kezdve a repülők/űrhajó hibridekig magukig. Egyszerűen imádom, ahogy a készítők megragadták az emberi természet azon aspektusát, hogy tényleg BÁRMIHEZ tudunk ragaszkodni, és bármivel képesek vagyunk érzelmi köteléket kialakítani. Tényeg összeszorult a szívem, mikor 13-as önmegsemmisített.

14. epizód: Zima kék

Ez az epizód egy művészről szól, aki egy pöppet extravagánsan alkot. Ja, és vagy 100 éve nem adott interjút, de egy újságírót személyesen kér fel most, hogy elmondhassa a történetét. Ez az epizód hasonlatos a Matrix 1-hez, abban a tekintetben, hogy hordoz egy filozofikus üzenetet, sci-fi köntösbe bújtatva. Ugyanakkor viszont hiába boncolgat érdekes kérdéseket, ha maga az epizód unalmas. A művészi stílus bejött az időhurkos sztorinál, azonban itt nem. Az egyenes agresszív vonalak, és a méretarányok teljes összevisszasága valahogy nem adja ki.

15. epizód: Vakfolt

Kicsit az első Shadowrun novellámra emlékeztet a rész. Kocsik, robotok, meg egy mozgó célpont. Ideje valamit ellopni! Az újoncról valamiért meg Mega-Man jut eszembe :). Egy összességében gyermekmese köntösbe bújtaott vonatrablós lövöldözős sztori, szintén hasonló színpalettával, mint a robotos-alienes sztori.

16. epizód: Jégkorszak

Ha azt hiszed, hogy a Men in black öltözője vagy macska nyakörve után nem lehet újat mutatni azsebuniverzumok terén, hát, nagyon tévedsz. Az alap ötlet ugyan az, mint az Oats Studios Isten sorozata, de mindenképpen egy érdekes elgondolás, hogy milyen lenne egy univerzum fejlődését figyelni egy terepasztalon. Volt is erről egy kafa novella, ahol az egyetemisták bolygótervezésből doktoráltak, és az a diák, akinek a történetét olvashattuk, az pont minket, embereket alkotott.

17. epizód: Alternatív történelmek

Mindig is egy érdekes kérdés, hogy mi történne, ha idő előtt eltakarítaná valaki Hitlert. Nos, íme 6 alternatív szimuláció és egy BSOD ajándékba. Őszinte leszek, ez és a Joghurt epizód volt minden tekintetben, mind animáció stílus mind történet szintileg a legkevésbé kedveltebb. Lenne benne potenciál, de a pocsék forgatókönyv agyoncsapja az epizódot, mert marha hamar elmegy abba az irányba, hogy mi lett volna ha hitler egy BDSM partiról tart hazafelé, vagy a zsidó kisgyerek akit véletlen fellökött hogyan vereti meg ólmos botokkal (félreértés ne essék, nem Hitlert sajnálom, de ennél lehetett volna sokkal jobb ötletekkel előállni). Az egész epizód amúgy infografika stílusban van meganimálva, és olyan, mintha egy utastájékoztató poszter életrekelt volna.

18. epizód: A titkos háború

Van egy zseniális orosz anime, melynek a címe First Squad/Első osztag, mely szintén misztikumra épít, az oroszoknál, noha azért nem lehet mindenki nagy kedvencét, a náci zombikat kihagyni abból a történetből. Nos, az oroszok is játszottak valami hasonlóval. És a végeredmény semmiképp sem jó. Már az elején szemetszúrt a tűéles textúrák használata, és valahonnan feletébb ismerősnek tűnt, és mit ad isten, sejtésem beigazolódott: ez hazai alkotás, a Digic munkásságát dícséri. Azéa Digic-ét aki a Mass Effect Take it back trailert készítették. És amúgy az összhatás nagyon ott van a szeren, kezdve a környezettől, ahol játszódik, egészen a lény dizájnig. Aztán a legvégén a magányos balalaika pengetés miközben megszórják a démon kaptárat az égből.

Végső ítélet: 

Volt egy időszakom, amikor bármihez nyúltam, mindig masszív csalódás lett a vége, és ez főleg a sorozatoknál jött ki, úgyhogy egy időre le is álltam velük. Az első sorozat, mely visszarántott, az a netflixes Altered Carbon volt, azóta pedig a Ghost in the shell univerzumát gyűröm. Ebbe a 18 epizódba 7 egyedi animációs stílus, és 18 egyedi történet szorult, melyek közül összesen kettőre nem tudom azt mondani, hogy jó volt. A sorozatban vannak részek, melyekből üvölt a saját spinoffért való kiáltás. Én ezeknek adom a szavazatomat: Sonnie trükkje, Ruhák, Lelek evő, Titkos háború, Szerencsés tizenhármas, Vakfolt. Úgyhogy nyugodt szívvel invitálok mindenkit, a sorozat megtekintésére, szerintem mindenki meg fogja találni a magának való.