Többnyire már nem is várom el Hollywoodtól, hogy jó, vagy akár csak értlmezhető sci-fi filmet adjanak ki magukból. Épp emiatt fordulok más piacok felé, hátha találok jó filmet, vagy épp jó B kategóriás filmeket. Mostanság az orosz és kóreai valamint japán filmipar műveibe futok bele, melyekkel érdemes foglalkozni. Természetesen ez nem azt jeletni, hogy ne lenne gyenge alkotás odaát, azonban nagyobb eséllyel találok olyat, amit ajánlanék nektek.

A Rarbg ajánlójában véletlenül a #Alive című kóreai filmmel futottam össze, mely a Netflix saját repertoárját bővíti, egy egyszerű, de a mai napig működő zsánerrel: a kitört a zombivírus, és élj túl. Namost a Netflix munkái egy 50/50 %-os vagy jó vagy nem rátával dolgoznak, de amikor sikerül eltalálni, akkor élvezhető filmet sikerül gyártaniuk.

Szöulban kitört egy meg nem nevezett járvány, mely az áldozatokat nem megöli, hanem zombivá változtatja, és persze, hogy harapással terjed. Morris ebben a helyzetben ébred fel, és reked is lakásukban, úgy hogy a külvilágról semmit nem tud. És hát főszereplőnk nem épp egy életképes egyed, úgyhogy hirtelen fell kell nőnie a helyzethez és túl kéne élnie. 

Kedvelem a kevés helyszínen játszódó filmeket, ez a film gyakorlatilag két lakásban játszódik, a karaktereink nagyrészt nem is érintkeznek fizikálisan, csak a végefelé. A színészi játékban nem találok sem kiemelkedően jót, sem kiemelkedően rosszat, pont jó, egyetlen egy jelenetétől sem rázott ki a hideg, és fogtam a fejemet, hogy ezt most miért kellet. Mélyebb jelentést hála istennek nem próbáltak beleszuszakolni a játékidőbe, csak ennyi az özenet: ÉLJ TÚL!. A torrent alatt a kommentek a Hős vagyok című, 2016-os japán film másolatának titulálták, mely szerintük sokkal jobb (majd ennek is utána járunk, a film már a merevlemezemen várja, hogy megtekintsem, és lesz róla cikk), de egyébként egy este egy üveg piával és egy nagy halom pattogatott kukoricával jó szórakozást fog nyújtani.