Este van és Emma doki betegének holtteste lábra kél. És véletlenül cigizés közben meglátja az álmentőt ami a még amúgy élő, de a halál kapujában álló betegét viszi. Követi őket, de amit azon az estén lát, szerintem nem fogja elfeledni.
A kisfilm szerintem Duncan MacDougall, 1907-ben végzett kísérletén alapszik, mely 21 gramm kísérlet néven vált ismerté. MacDougall emeberek testsúyát mérte le a halál beálltának pillanatában, és úgy állapította meg, hogy 21,3 gramm a lélek súlya, mert annyival lett könnyebb 1(!) a 6 páciensből. Azt engedjük el, hogy a tudós társadalom élesen kritizálta a kísérletet (no nem vallási okokból, hanem tudományos szempontok miatt), de a popkultúrában azért fel fel tűnik ez a kísérlet és ötlet sor. Amúgy tudtátok, hogy ezt a kísérletet megismételték 2001-ben? Bár ott pont az ellenkezőjét fedezték fel, tehát nőtt a kísérleti bárányok testének súlya a halál beállta után, illetve hogy 2005-ben egy bizonyos Gerard Nahum pedig azt javasolta, hogy elektromágneses detektorokkel próbáljanak meg méréseket végezni, de senki nem pártolta az ötletét, még a keresztény egyház sem (vajon miért). Ezekről bővebben olvashattok itt. A kisfilm kicsit modernizálta ezt a kísérletet, de bevetett eszközök arzenálja szerintem teljesen megmaradt a realitás talaján (ami azt illeti beépítette a már emlegetett 2001-es javaslatokat). Ami a lélek vizuális megjelenítését illetti, szerintem Bob Bancroft nagyszerű munkát végzett az életre keltésében (ha és amennyiben mocappelték az arcát, amennyiben nem, úgy a VFX-eseket illeti dicséret az animációért) A vég csattanó pedig megérdemelt, hogy finoman fejezzem ki magamat.
<<VIGYÁZZ SPOILER>>
Voltál már valakire annyira dühös, hogy szabad akaratodból rászabadítottad a poklot a világra? Nagyon jól tudjátok szerintem, hogy elítélem az elvakult vallási buzgóságot, de az elvakult tudósi buzgóságot, aki semmi tisztelettel nem viseltetik a kísérlete és a páciense iránt, azt ugyan úgy elítélem. És itt az egyetem vezetője bezony átlépett néhány határt a jóízlésben és az orvos etikában is, mindezt persze a tudomány nevében. De ami sok az sok. Itt valahogy egyet értettem Emmával, mikor a kutató bandára (meg talán a világra is) szabadította a szó szerinti poklot. Na jó, a végén a két kutató felfogta, hogy amit tettek nem feltétlen kafa, így őket talán egy picit sajnálom.