A beültetős állandó implantok árnyékos oldalával már foglalkoztunk, és az nagyon jól bemutatta, hogy, nem tartunk még ott, hogy a technológia probléma mentes lenne. Ennek apropóján, hadd mutassak egyet, ami viszonylag könnyen eltávolítható, de a képességei egész pofásak, és a hordható technológiák újabb korszakát nyitják majd be. Íme a Mojo AR kontaktlencse.

A különféle HUD-ok már régóta foglalkoztatják a techcégeket (no meg a mi fantáziánkat), katonaságban már rég használják a vadászgépeknél, de a fogyasztói piacra való betörés és elterjedés valahogy elmaradt. Autókban előfordul, de ott is inkább tükröződésen alapszik, illetve ugye ott volt a Google Glass, ami drága is volt meg hülyén is nézett ki a fejeden, szóval nem éppen egy teljesen hordható techcucc volt. Nem úgy mint a Mojo, ami egy vastagabb kontakt lencse, és teljesen hordható. Mondjuk ne várj azonnal full HD felbontást, de kezdetnek tökéletes lesz.

Íme ő az, abban a műanyag villában. És így néz ki sokkal közelebbről: 

Ez épp nem működik, mert egy bemutató darab, de minden apró alkatrész benne van, aminek ott kell lennie. A közepén egy 1400 ppx sűrűségű képernyőcske van, ami 280 pixel képátlóban teljesedik ki. Ez nagyon picike lenne. Lenne, ha nem lenne mellé virtuális képernyő és szemmozgás követő rendszer is aminek a segítségével effektíve körbe tudsz nézni a teljes képen. Állításuk szerint a felhasznált alkatrészek legtöbbje off-the-shelf, de módosítottak rajta, hogy megfeleljen a céljaiknak. Ez mondjuk szerintem egy jó megközelítés, mert ezzel drasztikusan meg tudják rövidíteni az elkészítéshez szükséges időt. 

Az egész egy darab felxibilis nyákra van szerelve, és egy standard Scleral lencsébe van ültetve, ami kicsit különbözik a hagyományos puha kontaktlencséktől, ez ugyanis nagyobb és keményebb, és a kialakítása lehetővé teszi, hogy kerüljenek plussz elemek beépítésre. Amit azonban elfeljetenek bemutatni, hogy nem önálló rendszer, a teljes feldolgozást valójában egy Argushoz hasonló kiegészítő rendszer végzi el, és az küldi a jelet egy vezeték nélküli rendszeren keresztül, és ezt a ketyerét a telódon keresztül vezérled.

Ott az a szürke ocsmányul kinéző nyakba akasztott zsák vagy mi.

Mondjuk az egészet lehetne talán lehetne adaptálni a telefonba és akkor egy vacakkal kevesebb cucc lenne, a telefonja meg amúgyis ot van mindenkinél. Az egyértelmű előnye abban rejlik, hogy ez egy a szemedRE, nem pedig a szemedBE ülő eszköz, amit egy normál kontaktlencsébe építenek, amit még a szemed alakjára is igazítanak, hogy a kis monitor jó irányban álljon. Így nem fenyeget az az undorító helyzet, ami az Argus esetében. Jelenleg a 2 óra folyamatos használati időt célozzák meg, ami több mint elég egy átlagos embernek, ugyanis beosztva ezt akár el lehet húzni egy teljes napra is. Szóval egyenlőre itt tartunk, de a cég ez évben szeretné megkezdeni a bővebb körű tesztelést, már a teljesen funkcionális lencsével. Alant linkelek egy videót egy megbízható forrásból, ahol több kérdésen is átmennek, és láthatunk rá példát, hogy mi az elképzelés az interfész használat közbeni kinézetére dinamikus elemekkel, természetesen ezt egyenlőre ezt csak montázs keretében stockfelvételen, de valahogy pont így képzelem el a korai hud agumenteket. 

Ami nekem igazán tetszik és megnyugtató, az az, hogy van egy félfunkcionális prototípus, legalább minden áramköri elemmel egybeépítve, illetve, hogy ezt a prototípust a Mojo Vision vezérigazgatója tesztelte. És értékelem, hogy nem fancy mittoménhánydé, 65 millió színes fulHD felbontású színeszagos cgi-vel próbálnak etetni minket, hanem megmaradva a realitás talaján , egy zöld monokróm, kicsit cli-t időző HUD-ot tárnak elénk. Pont amilyennek lennie kell.