A Wings of Honnȇamise című animét a Shiny Toy Guns - Major Tom feldogozása és egy AMV miatt ismerem, és egy megtekintés után belakta a fejembe magát, és muszáj voltam megnézni. Szerintem az egyik legjobb mechanikus dizájnt birtokló anime.

A film egy szárnyait bontogató űrprogrammal kezdődik, amit az ág is húz, mert 20 év alatt sem sikerült még egy műholdat sem pályára állítani, de hát nem hibáztathatjuk őket, folymaatosan vágják a büdzséjüket és senki nem hisz bennük, és ezek, ha nulláról indulsz, nem igazán adnak okot bizakodásra. A pilótáik is úgy vannak vele, hogy már csak abban reménykednek, hogy a program kitart addig, hogy ők valami munkát találjanak maguknak, és ne legyenek hajléktalanok. De az akadémia és az űrprogram vezetője elhatározza, hogy akkor is embert juttatnak az űrbe. Botcsinálta pilótánk itt lép a képbe. Shirotsugh (innentől Shiro) mióta az eszét tudja vadászgép pilóta akar lenni, de hát elég gyatrán teljesített az iskolában, és a jegyei egyáltalán nem voltak megfelelőek a légierőnek, de az űrprogramnak megfelelő volt. Mondjuk ott sem nyújtott kimondottan magas teljesítményt, de egy nap ez megváltozik, mert találkozott egy hitgyülis lánnyal és neki a vele való beszélgetés és szenvedélyes monológja után önként jelentkezik arra, hogy ő legyen az első ember az űrben és elkezdi a kemény felkészülését. Mindeközben a többiek egy szeméttelep közepére elrejtett hangárban elkezdenek űrhajót építeni.

Shiro közben nagyon teper a vallásos lánynál, akinek szintén nem áll jól a szénája (ez egy átívelő motívum a film egészén), de csak nem akar összejönni vele semmi. Ahogy az űrprogram egyre nagyobb fokozatra kapcsol, úgy kapcsolnak egyre nagyobb fokozatra az ellenhangok, és követelik, hogy állítsák le a programot és a rá fordított pénzösszegeket hasznosítsák máshol (de ismerős ez is) a katonaságnak meg nem tetszik, hogy áldozni kellene rá a saját drága büdzséjéből, nem hogy még az őrzésére kirendelni egy századot is. Pazarlás. Arról nem is beszélve, hogy szándékosan átmozgatták a kilövés helyszínét, hogy a hidegháborús helyzetet aktív háborús helyzetté változtassák, és a programot (amit nem is akartak ők) sikeresen elfeledje mindenki. Nos az nem jön be, és cserébe megkapjuk a legszemkápráztatóbb kilövési szekvenciát, amit anime adott nekünk. Így nagyjából ennyi a történet

A sztori valójában hidegháborús szituációban indul, és egy alternatív űrversenyt mutat be annak egyéb vetületeivel a társadalomra, legalább is én így értelmezem. Igazából azokon a részeken kívül, amik az űrajóval vagy az űrhajósok képzésével foglalkoznak semmi értelme a filmek az égegyadta világon, de azokért a részekért megéri megnézni. Hogy miért mondom, hogy nincs értelme? Nos Shironak a semmiből érkező löket, hogy akkor ideje valamit letenni az asztalra, egy véletlen beszélgetésből  jön egy fura vallást valló és toborzó lánnyal egy fura ebéd fölött. Arról ne is beszéljünk, hogy a film 3. felvonásában megpróbálja megerőszakolni a nőt valami számomra teljesen értelmezhetetlen okok miatt, úgy, hogy előtte talán még romantikus érzéseket is táplál iránta, hogy aztán a film végén egy olyan imát/fohásztüzenetet mondjon el, ami egybe esik a lány vallásával, mutatván, hogy megváltozik. Az egész vallási így vajmi kevés értelme volt a filmben ha engem kérdeztek, de mint ahogy mondtam, nem ezért néztük. Hanem ezért: 

Az anime méltán lehet büszke a technikai részletekre, a gépek és rakéta elemek valamint azok létrehozásának lépései gyönyörű gépészeti elemekkel, tervrajzokkal, szerszámokkal és forgó/kattogó mütyűrökkel vannak tarkítva, és mindről elhiszed, hogy képes lenne a rendeltetésének megfelelően működni. Apropó működőképesség: a film nem a japán kultúrát ábrázolja, hanem egy teljesen egyedit, és a készítők vették a fáradtságot és beletettek apait-anyait a világépítésbe, hogy egy vadidegen kultúrát ábrázoljanak: más írásjelek, figyelmeztető jelek, eszközök, ketyerék, ábrázolás módok és még egy alap őstörténet is belefért, meg némi vallás is. És ezt megcsinálták másfélszer, mert a támadó fél is teljesen elkülöníthető, még más nyelvet is beszélnek. És emellett nem sajnáltak élénk színeket alkalmazni, ami külön jutalom a mostani kimosott unalmas színpalettájú filmek/sorozzatok világában. De a továbbiakban pedig beszéljenek helyettem a képek, utána meg menjetek megnézni a filmet: