Az olyanoknak, mint amilyen én is vagyok, kicsit kín az, ha egy kiadó leáll adott kötetek megjelentetéséve, nem feltétlen magát a kiadót siratjuk, hanem azt ami utána következik. Csökkenő példányszám a másodkéz piacon, egekbe szökő árak, esetenként nyerészkedő scalperek. Most, hogy a Szukits leállt a Star Wars kötetek kiadásával, egy korszak zárult le, vele együtt pedig lehetőség adódik, hogy végre egyszer számot adjak egy kötetről objektíven, mielőtt a FOMO valakit több pénz kiadására sarkallna, mint amennyit érdemes lenne. Ez pedig a Star Wars Legacy képregény sorozat.

Ezzel a könyvel nagyjából a negyedénél járunk a projektnek, de a java igazából még csak most jön. Most szintén egy antológiás kötetet veszünk szemügyre, nevezetesen A Katedrális őrzőit.

Joshua Asincar neve ismerős lehet már nektek, de ha nem, akkor meleg szívvel tudom javasolni a Nincs olyan, hogy Antimemetic divízió sorozatot, és utána térjetek vissza ide, mert most hoztam tőle egy 15 perces viccesebb kisfilmet, melybe hasonló mennyiségű törődés és munka került, mint a nagyobb lélegzetű társába.

Az SCP univerzumnak nem csak a militarisztikus oldala van, ki gondolta volna, hogy jól áll neki az ármány és a krimi? Ezt mondjuk bizonyította már a Pestis doktoros kisfilm, de most hozok még egyet. Pont a Pestisdoktoroséktól.

Egy menekülés történetét hozom el nektek, de nem lesz boldog, cserébe a jelenlegi viselkedésünket tekintve egy lehetséges scenario. 

Japán szigetország lévén két komoly problémával néz szembe szembe vér területen, és kivételesen nem vámpírok okozzák. A csökkenő és az elöregedő társadalmuk kevesebb vérdonorhoz vezetnek, mely kimondottan vészhelyzetben mindent IS megnehezít. De a Nara Orvosi Egyetem kutatói most változtatni szeretnének a helyzeten.

Már panaszkodtam többször is arról, hogy a backrooms mint jelenség hogy felhígult feleselgesen és bután humoros elemekkel. És mit ad isten a legutóbbi backrooms poszt után kaptam egy fülest egy másik megközelítéssel operáló sorozatról.

Az univerzum tele van vagy tele lehet furcsaságokkal. Például ma kiderült számomra, hogy a cápák mennyi mindennél idősebbek, vagy hogy a tudósok szerint létezhet egy olyan halmazállapotú anyag, melyet nukleáris tésztának hívnak. Nem egyik esetben sem dadogtam.

Fura, hogy ugyan az a tulaj, de az Alien franchise épp a földbe áll a hülyébbnél-hülyébb részekkel (melynek legutolsó installációjáról itt írtam), addig úgy tűnik, hogy a Predator pedig most kezd feléledni és végre megadják nekünk azt amiért régóta sírunk. Íme a Predator: Vadászok vadásza antológia animáció.

Ahogyan a hightech sci-fi háborúknak megvannak a maga szépségei, de ugyan ilyen érdekes számomra az amikor nem csili-vili antigrav tecchel, hanem F-1 hajtúművekkel szerelt monstrumokkal állunk neki egymást verni. Ennek örömére hozok egy pár perc es videókból álló szériát, mely valami hasonlót dolgoz fel.