Sötét jövő

Szintetikus hús fogyasztásra, nem android burkolásra

2020. február 20. - Wittigen

Nem oly régen futott egy-két kört a Hihetetlen Whopper, amit a Burger King dobott a piacra, ami ugyebár egy teljesen húsmentes hamburger. Jó-jó, ezzel kedvezünk a vegetáriánusoknak, de mi van velünk húsimádókkal?

"Húskád. Ezt sikerült megnézni, ilyen még 2013 előtt sem volt. Benne van az állati szövet, egészséges combhús steril kádakban. Ennyit láttam, elvezettek az ablaktól." Ezeket a sorokat Andy Baron, az eddig egyetlen magyar Metró regény írója vetette papírra, és beza, nem légből kapott az ötlet. Íme kéti cég, akik mesterséges körülmények között, tenyésztenek természetes húst. Az egyik neve: Future Meat, azaz Jövő Húsa, a másik egy picit szerényebb, Memphis Meat.

A probléma a jelenlegi termelési módszerekkel abban rejlik, hogy a gazdák a világ élhető területeinek uszkve 50%-át használják állattenyésztésre (akit érdekel a részletes lebontás, annak íme egy pöpec táblázat) , és nagyjából 1/3-át teszi ki a globális édesvíz fogyasztásnak évente. Az FM szerint az ő megoldásukkal csúnyán meg tudják vágni a számokat. Állításuk szerint, az általuk tökéletesített technológiával nagyjából minden területen 90%-os javulási rátát tudnának mutatni (plusz ki lehet hagyni a növekedési hormonokat, az antibiotikumokat és egyéb adalék anyagokat, mert ugye nincsen jószág, azt nem kell "karbantartani"), és ezen állításaikkal sikerült is nagyjából 14 millió dollár értékű (mint egy kb 4,3 milliárd forintnyi) befektetést összeszedni. De ez még csak ígéret, az FM-nek még eredményeket kell felmutatni. Azonban szerencsére nem csak egy versenyző van a palettán, a Memphis Meat már rendelkezik felmutatható eredményekkel (és neves befektetőkkel, mint például Buill Gates). A kezdetek kezdetén egy kg marha előállítása anno 12,3 millió forint volt, de ezt a költséget sikerült nagyjából az 1/8-ára szűkíteni, ami szép eredmény.

De hogyan is készül a tartályos hús? Először is szükség van ilyen helyre tartályokra, ezeket hívják bioreaktoroknak.

De mi a rák az a bioreaktor? A bioreaktor nem más, mint egy rendszer, mely az adott sejtek életterét hivatott biztosítani, ahol a növekedés végbe mehet. Sok féle és fajtája létezik, batch/fed-batch ahol igazából csak a működési metódus különbözik (a batchnál ott van minden egyszerre (tápanyag stb) a fed-batchnál meg adagolják, ha jól értelmezem), ezek statikusak. Aztán vannak a folyamatos termelést lehetővé tevő bioreaktorok, de az megint másik kategória. Azt persze sem az FM sem pedig az MM nem tette közzé, hogy ezek közül melyik változatot használja, de tippre nem a folyamatos változatot.

Aztán szükség van olyan sejtekre, melyek gyorsan szaporodnak. Értelemszerűen a húsnövesztésre a már kifejlődött izomrostok lennének a legjobb jelöltek, egészen egyszerű okból: már kifejlődtek. Egy apró probléma azonban van: nem igazán akarnak már osztódni tovább. Szóval a tudósok a következő legjobb sejtekhez nyúltak: myoblast és myosatelitekhez.A myoblast az gyakorlatilag az izomképző sejt. Ezek osztódásából, összenövésekből fejlődik az izomrost. A myosatelit sejtek, azok gyakorlatilag olyan már a kész izomrostban lévő myoblast sejtek, amik nem épültek be a rostba, azért, hogy az esetleges sérüléseket tudják javítani. Aztán kell valami ehető váz is, mely formálja a tartályokban a húst, hogy az olyan struktúrájú legyen, mint amit a boltban megvásárolhatsz. Ennek a váznak ehetőnek és rugalmasnak kell lennie, és időnként mozgatni kell, így utánozva az állat mozgását, mely befolyásolja a hús növekedését, és engednie kell vérerek létrejöttét. Aztán kell még növekedés segítő faktor effektíve ez az a lötyi, amit a tartályba tesznek, és tartalmazza a szükséges tápanyagokat, mert a bioreaktor csak az energia és környezeti tényezőket szolgáltatja. És még a legvégén esetenként állati hemoglobin (effektíve vér), mert kutatások azt mutatták ki, hogy vér hozzáadásával a szín változik, és hasonlóbb lesz az eredetihez. Egyenlőre ezzel a technikával darált hús állagú húst tudunk előállítani (yaaaay csirke nuggets, hamburger és kolbász/virsli) de a bonyolultabb húsok, például steak vagy borda, egy kicsit nehezebb, lehet egyenlőre lehetetlen. 

És így a poszt végén, hála hugthegiraffe imgur felhasználónak, találtam nektek módot arra, hogy betekinthessetek, hogy kisipari méretben hogyan történik egy ilyen "tenyésztés".  

Ő itt beza egy darab pulyka nugget, teljes valójában, laboratóriumi körülmények között növesztve.

És a teljesség kedvvért, jobb oldalon a kész termék (kicsit megégve). Bal oldalon egy McDonalds csirke nuggets.

Itt kezdődik a folyamat. A tesztibrik különböző kis lyukjaiban különböző növények rostjai kerültek, melyek majd a vázat adják, ami irányítja a hús "fejlődését". Jelen nuggets növekedésért a Jákafa rostjai felelnek.

Aztán a forrás. Érdekes helyekről jöhetnek a sejtek. Természetesen altatás alatt lévő állatból is kinyerhetik, de tudnak szőrszálakból és tollakból is megfelelő sejteket nyerni (ez egy teljesen más folyamat) és embrionális állapotban lévő állatoktól is jöhetnek sejtek.

És íme az "állat". A piros lötyi az az a lötyi, ami tartalmazza a tápanyagot.

És így néz ki a már megnőtt hús egy kémcsőben. Ez egy hét alatt nőtt meg. Figyelembe véve a sejtosztódás rátáját, teoretikusan 3 hónap alatt nagyjából több tonnányi húst lehetne termeszteni. Kiemelném, hogy 1 DB SEJTBŐL! Jó étvégyat.

via.: neokohn

A bejegyzés trackback címe:

https://sotetjovo.blog.hu/api/trackback/id/tr4715479002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.