A LEGO éppen egy közönség versenyt tart az Ideas weboldaon űr témában, és egy általam követett magyar srác is nevezett a versenyre, 2, egész pofás minimalista szettel, amikbe egész sok élet szorult. 

Szülemtől egyik karácsonyra egy Élet a marson Solar Explorer (7315) szettet kaptam, ami 2015 óta bedobozolva várja a majdani kisadmint, hogy játszhasson vele. És bár csak egy szettem volt csak, és a klasszikus űrszettekről lecsúsztam, az űr tematika nekem mégis közel áll a szívemhez. Ezért is örültem meg Kozi alkotásainak. Kozi Design vagy Kozmajer Viktor neve tán már ismerős lehet nektek, ha máshonnan nem, hát a Bloodlust képregényekből. Kozi Design néven megtalálhatjátok facebookon, én is ott akadtam rá, és szégyenletes módon kevés reakció van rajta. A modellek a LEGO jelenleg is tartó Out of this world Space Build versenyére készültek, ahol többek között feltétel volt a maximális 150-250 elem méret. No és aztán a nyeremények sem voltak hanyagolhatóak... Sajnálatosan nem került be a végső 15-be, de szégyen lenne nem megemlékezni az alkotásairól, ugyanis szerintem roppant kreatívak. Ahogy már megszokhattátok, mindig akad náhány kérdés, amire kerestem a választ, és Kozi volt olyan kedves és válaszolt rájuk.

Nemzetközi Űrrendőr Állomás aka ISPS

Sötét Jövő: Miért pont egy micro build szett?
Kozi: Ha valaki még nem találkozott volna a fogalommal: az ún. micro-scale LEGO alkotások méretarányukat tekintve kisebbek, mint a LEGO minifigurákhoz igazodó (minifigure scale), mondhatni hagyományos szettek. Más szóval, ha egy minifigura méreteiben aránytalanul nagynak, akár óriásnak, vagy szabályosan kaidzsúnak hat egy ilyen alkotás mellett, akkor már micro-scale méretről beszélhetünk.
Azért is választottam egy micro-scale modell megépítését, mert korábban nem igazán próbáltam ki magam ilyen téren, legalábbis ilyen elemszámban, méretben nem emlékszem rá. Vonzott az, hogy vajon mit tudok kihozni ennyi építőelemből, ami azért grandiózusabbnak hathat attól, amit a maximum 250-es elemszám elsőre sejtet (ugyan nem számoltam darabra le, de valószínűleg túl se léptem a határszámot). Űr tematikában a határ a csillagos ég (ha-ha!), szóval igyekeztem elengedni a fantáziám, amennyire a kéznél lévő LEGO elemeim csak engedték (a jövőben persze szeretném elsajátítani a LEGO Digital Designer program használatát, de addig is maradok a kézzel fogható kockákból történő építésnél a saját alkotásokat tekintve).
Egyébként minimum 4-5 modellötlet is megfogalmazódott bennem, miután olvastam, hogy űr tematikájú alkotásokat várnak a versenyre, és valahogy úgy alakult, hogy pont abba kezdtem bele elsőként, amit eleve egy micro buildként képzeltem el. Mivel az építés öröme mellett azért csak szeretne nyerni valamit az ember egy ilyen versenyen, ezért azon is töprengtem, mi az a keresztmetszet modellek terén, amit én is szívesen építenék, remélhetőleg tetszene másoknak is a kinézete, tematikája, és akár játékfunkciókkal is feldobhatnám, stb… Első körben valahogy így jutottam el ehhez a micro-scale űrállomásig.

Sötét Jövő: Mi inspirált a gyerekkori űrszetteken kívül?

Kozi: A hivatalos LEGO szetteket, valamint a rajongói MOC (My Own Creation/ magyarul Saját alkotások - a szerk.) alkotásokat is tekintve a micros-scale buildek már régóta tetszenek, látok bennük fantáziát. Azt nem mondanám, hogy már gyerekként is ismeretem volna ezt a fogalmat, ettől függetlenül lehet már akkoriban is építettem olyan dolgokat, amiket ma már ebbe a kategóriába sorolnánk. Leginkább az utóbbi évtizedben figyeltem fel jobban ezekre az alkotásokra, amikor is sok éves kihagyás után elkezdtem lassan, fokozatosan újra visszatérni a legozáshoz.
Nem emlékszem pontosan, hogy mikor láttam először micro-scale alkotást, de az kifejezetten megmaradt, hogy a LEGO Architecture téma volt az, amelynek az ilyen típusú szettjeire kifejezetten felfigyeltem az elmúlt években. Emlékeim szerint a 2013-ban kiadott, 21017 Imperial Hotel nevű szett volt az első ilyen, amin megakadt a szemem, pedig erről az épületről szerintem még nem is hallottam azelőtt. Ebben a kis méretaránnyal rendelkező modellben nagyon megfogott a minimalizmus, a színösszeállítás, de elsősorban talán az apró LEGO elemek ennyire kreatív módon történő felhasználása egy valódi épület lemodellezésére volt az, ami igazán megtetszett ebben a szettben, és úgy általában ebben a LEGO témakörben. Persze, azért nem minden készlet „varázsol” így el az Architecture kínálatában, de véleményem szerint vannak kifejezetten jól sikerült szettek, mint például a 21046 Empire State Building, a 21041 Great Wall of China vagy a 21042 Statue of Liberty.
Sajnos, azóta sem szereztem be egyetlen ilyen építészettel foglalkozó szettet sem, amit kicsit bánok is (főleg a fenti, Imperial Hoteles szettet). Szubjektív vélemény ugyan, de én egy kicsit túlárazottnak tartom őket. Hiába fordul elő néha az 1000 feletti elemszámú készlet, mégiscsak apró, valamint elég gyakori LEGO elemekből épülnek fel, szerintem kevés ritka építőelemet tartalmaznak (ha egyáltalán tartalmaznak), minifigura pedig egyáltalán nincs a készletekhez, és így tovább. Fontos hozzátenni, hogy ezen szettek esetében a LEGO árképzésébe jelentősen beleszól(hat) az esetlegesen felmerülő, különböző jogdíjak megfizetése is a valódi épületek kapcsán.
De nem csak épületmodelleket szeretnék megemlíteni. Űr témakörben inspirációnak hatott még az International Space Station LEGO modellje is, ami egyébként szintén a LEGO IDEAS oldaláról származó, eredetileg egy rajongó által tervezett szett. Igazi display darab, ami méretarányaihoz képest elég látványos és részletesen kidolgozott készlet, valamint külön tetszik, hogy még ún. „microfigure” asztronautákat is tartalmaz.
Egyébként az „Out of this World Space Builds!” versenyre már korábban beküldött alkotások között is voltak olyan fantázia űrállomások, egyéb kitalált űrépítmények is, amik azt sugallták, egy ilyen modellt se feltétlen esélytelen indítani. Némelyiknek elég jó volt a fogadtatása, így ez is hozzátett ahhoz, hogy a micro-scale űrállomás ötletemmel induljak első körben.
Témaválasztás terén motivált az is, hogy a legutóbbi, LEGO gyűjthető minifigura sorozat 21. szériájában megjelent a Space Police I-es űrrendőr minifigurák újragondolt mása. Ez is hozzájárult, hogy kifejezetten ebben a subtheme-ben gondolkodjak (na meg persze, sok építőelemem is volt ebből az érából egy gyerekkori LEGO szettem révén).
Inspiráció terén megemlíteném még a mondhatni „klasszikus” sci-fi kolóniahajókat is. Én eredetileg egy ilyen henger alakú, űrben lebegő kolóniahajót szerettem volna összerakni micro-scale méretben, de sajnos nem voltak kéznél erre megfelelő elemek, így design terén maradtam egy sokkal inkább LEGO specifikusabb űrtémánál, a már említett Space Police I szetteknél. Ha már kellően elsajátítottam a LEGO Digital Designer használatát, talán ezt az ötletemet is megvalósítom majd. ;)

Sötét Jövő: Volt-e valami tervezési folyamat, vagy csak uccu neki?

Kozi: Kifejezetten részletes tervezési folyamat nem volt. Nagyjából átláttam, milyen építőelemeim vannak kéznél, milyen formájú és színű darabokkal dolgozhatok, milyen speciális(abb) elemeim vannak, stb. Volt pár firka-szerű skiccem, de az ISPS modell nagyjábóli formája már megvolt a fejemben, a többi ötletem alapformáival együtt. Természetesen, az építés során többször kellett újraterveznem egy-egy adott részt, főleg azokat, ahol valamilyen játékfunkciót akartam beépíteni az ötletbe, de ezek mellett is viszonylag simán ment az összerakás.

Sötét Jövő: Esetleg van-e „háttértörténetük”?

Kozi: Igen, a modellek mellé kitaláltam egy-egy kis háttérsztorit is. Az ISPS (International Space Police Station) egy nemzetközi kezdeményezés, amely egy Föld-körüli pályán keringő, ha úgy tetszik „harci” űrállomást takar, amit az űrrendőrség főhadiszállásként használ.
Többek közt járőrhajókat indítanak róla a naprendszerünkbe, illetve a távolabbi űrkolóniákra egyaránt. Az ISPS külön leszállóhellyel rendelkezik az űrrendőrség különféle hajóinak, a fedélzet másik felén pedig a szolgálatot teljesítő űrrendőrök szállásait, az ellátmányt tartalmazó raktárakat, valamint a kisebb űrhajók számára kialakított karbantartó állomást találjuk. Ha minifigura méretben, nagyobb részletességgel kellene megépíteni ezt az állomást, ezen a fedélzeten lenne egy szigorúan őrzött börtönrész is kifejezetten olyan rabok számára, akiket nagy kockázat lenne egy földi börtönben tartani.
Az állomás külső felén található egy kommunikációs központ is, ami az épp járőröző vagy akcióban lévő egységekkel, valamint a Földdel tartja a kapcsolatot. Ezek mellett található két dokkoló állomás is, amire az utánpótlást szállító űrkompok tudnak csatlakozni. A kisebb hajók az űrállomás külső pajzsait szétnyitva tudnak le- és felszállni. Maga a belső fedélzet vészhelyzet, vagy nagyszabású akció esetén az ISPS külső vázáról lecsatlakoztatható, különálló csillagközi anyahajóként is funkcionál.

Marsi kalandok: idegen kripta feltárás

Sötét Jövő: Ez a szett már nem micro, hanem minifig méretarányú? Hogyhogy váltottál? 

Kozi: A második alkotást már minifigura méretben szerettem volna megépíteni, az ötletek között volt például egy Space Police űrhajó, egy szintén űrrendőrség tematikájú mech vagy exo suit, egy Aquanauts + űr témákat vegyítő, űrhajóként is funkcionáló tengeralattjáró, valamint egy marsi jármű. Ez utóbbi ötletből született meg végül a Martian Adventurers.

Sötét Jövő: Mi inspirált a gyerekkori űrszetteken kívül?

Kozi: A LEGO 1998-ban kiadott egyiptomi Adventurers készletei adták a fő inspirációt (talán a Desert az altéma hivatalos neve). Különösen igaz ez az 5938-as Oasis Ambush elnevezésű szettre, amelynek tulajdonképpen űr tematikával kevert mashupja a Martian Adventurers: Alien Tomb Excavation-re keresztelt alkotásom.

Sötét Jövő: Volt-e valami tervezési folyamat, vagy csak uccu neki?

Kozi: Komolyabb tervezési folyamat itt sem volt. Adott volt egy terv a fejemben a marsi járműről, arról is csak egy gyors firkavázlat készült – ez a terv később azért kicsit átalakult. Nagyjából tudtam, milyen színkombinációkkal akarok dolgozni építőelemek terén, illetve a kezdetektől akartam egy idegen múmia minifigurát és annak valamiféle sírt építeni.

Sötét Jövő:  Esetleg van-e „háttértörténetük”?

Kozi: Van ám! Majd' egy évtized telt el, mióta az első ember 2079-ben a Marsa lépett. Azóta már elég sokan érkeztek felderíteni, felfedezni a vörös bolygóra és természetesen közülük sokan kalandokat is keresnek itt. Ezen kutatók és felfedezők egyik legnagyobb kérdése, hogy „Volt-e valaha élet a Marson?”.
Jimmy Thunder, a leghíresebb marsi kalandorok egyike már biztosan tudja a választ erre. Ő, és a hozzá hasonló kalandvágyó kutatók elkezdték felderíteni a Marsot ősi idegen civilizációk romjait, sírjait és ereklyéit kutatva. Ki tudja, milyen titkokra derül majd fény a több tízezer éves sírok mélyén?!

Ha szeretnél körbenézni Kozi Lego Ötletei között, azt itt tudod megtenni. Egyébiránt itt találod Facebook, illetve Instagram profilját.