Többször jártunk már a Marson és többször is voltunk hajótöröttek, elég ha csak a 2 marsos filmre gondolunk, az egyikben amiben Carrie Ann Moss szerepel meg a másikban, amiben az Apollo 13 Ken Metingleyje, a Marsit meg már meg se említsem, Most is egy ilyet szemlézünk, ez pedig a Stranded című független film, 2001-ből. Nézzük miből élünk.

A Stranded egy 2001-es független spanyol próbálkozás a műfajban, magyar címe nem igen van, hisz meg sem jelent itthon, viszont ami az angolt illeti, abból kettő is akad, láttam már Last days on Mars címmel is. A történet 2020-ban játszódik, és az első Mars expedíciót szállító hajó útjának végére ért, és megkezdenék a leszállást. Csakhogy hamarosan annak az 5 embernek az utolsó óráit követhetjük végig, akik túlélték a "leszállást", szerencsétlenségükre. 150 millió kilométerre otthonról, bármi mentőakció legalább 2 év, mire ideér, ha egyáltalán küldenek értetek, a tartalékaitok meg maximum egy évig tartanak ki. Most mi lesz? Te hajlandó lennél meghozni egy olyan dötést, hogy egyike leszel a három űrhajósnak akik tesznek egy utolsó sétát egy halott bolygó felszínén? Nem túl sok reményed van, és mit tehetsz ilyenkor? Mivel esély az gyakorlatilag nulla, hogy mentőexpedíciót szervezzenek értük, a túlélésük pedig napról napra rosszabb esélyekkel kecsegtet, így a rangidős tiszt (aki a kapitány halálával lépett erre a pozícióra) a tudományos tisztek minden információjával felvértezve egymaga eldönti, hogy ő és még két legénységi tag lesz az, aki elindul erre az utolsó sétára, hogy 2 embernek legyen legalább reménye a túlélésre. Miközben kint kóricálnak a Mars felszínén úgy döntenek, hogy még mélyebbre szállnak a Valles Marinerisben, és véletlen rábukkannak intelligens élet nyomaira, egy rég elhagyatott városra ahol belélegezhető levegő van és furcsa levegő és nyomásmentes folyosók, melyeket valamiért kereszttel jelölnek, de hogy miért, az nem derül ki.

Szerettem volna ezt a filmet ajánlani, mert amikor először megnéztem akkor tetszett, azonban mikor a cikk miatt néztem újra nagyon sok helyen kilóg a lóláb. A film ütköztetni szeretné reményt és a valóság kőkemény összecsapását, kis helyen és kis szereplőgárdával. Azonban sajnos sok helyen a párbeszédek és színészi játék miatt csúnyán elhasal. Az se segít, hogy a karakterek kizárólag csak végletekben léteznek. Van aki túl pesszimista, mások pedig túlontúl optimisták a maradék pedig túl sztoikus. Ami a történet adagolását illeti az is hagy maga után kívánni valót, a film első fele nem áll semmiből, mint vitázásból, hogy most mégis mennyi esélyük van ami igazából reális lenne, mert tényleg, mégis mit csináljanak ebben a helyzetben, de sajnálatos módon a fentebb említett színészi és dialógusbéli problémák miatt ebből nem lett jó film. A másik fele pedig séta a felszínen, aminek annyi lenne a célja, hogy kint halj meg. Tökéletes vége lett volna akkor, amikor elindultak és le lehetett volna zárni egy utolsó snittel, hogy a három szkafanderes alak l és nézi az utolsó marsi napkeltét, amit látnak. Most belegondolva ez tökéletes lett volna egy kisfilmnek, mert a fő problémája a filmnek szerintem az, hogy feleslegesen el van nyújtva. Mivel elmesélhető történet nem igen akad a másik dolog, amivel érdekessé lehetett volna tenni azok az érzelmek volta, csak hát pont az érzelmek hiányoznak belőle. Van egy film, amit még egyszer nem vagyok hajlandó megnézni, de az nagyon jól csinálta a kilátástalanság és reménytelenség ábrázolását, az pedig az Aniara volt. Meg azért mert az elején van pár olyan dolog amivel totálisan nem értek egyet és szerintem az egész filmet nevetségessé teszi, de ha ettől elvonatkoztatunk, akkor nagyon jó lefelé tartó érzelmi utazás. A Strandedből mindez hiányzik. A film befejezését sem értem,  hogy ebbe miért kellett belekeverni a marslakókat, mert semmit nem tudunk meg róluk, és véget ér azzal a film, hogy 3 túlélő karakterünk ott marad egy marsi tó partján, ami náluk van az a szakafanderük maradéka, oxigén nincs náluk, hogy visszamenjenek a lezuhant hajóhoz, hogy elhordjanak onnan mindent, hogy megpróbálják kihúzni a 2 évet hátha jön mentőexpedíció, oké hogy kijutottak, de így is halálra vannak ítélve. És ez után gördül a stáblista.

Sajnos a film nem zárul kielégítően, nyitva hagyják a kérdést, hogy mi lesz a 3 túlélővel, mert ugyan találtak vizet és lélegezhető levegőt, de a bolygó akkor is halott, az idegenekről akiknek a maradványai között grasszálnak a karaktereink semmi nem derül ki. A film adagolása is el van szabva szerintem, a film fele nem áll másból mint vitázásból, hogy most mégis mennyi esélyük van ami igazából reális lenne, mert tényleg, mégis mit csináljanak ebben a helyzetben, viszont sajnálatosan ebből nem lett jó film. A másik fele séta a felszínen és romok között. Nincs semmi érzelmi töltés, nincs semmi a filmben ami miatt tudnám ajánlani.