Kicsit nekem is hihetetlen, de úgy tűnik, hogy a blog fennállásának lassan 9 éve alatt nem írtam cikket a Forráskód című zseniális sci-fi-ről, pedig évekkel később még hivatkoztam is rá az Élet című filmről szóló cikkben és máshol is. Nos itt az ideje, hogy helyrehozzuk ezt a pici problémát.

A halántékodra pöttenytesz egy transzmittert, a szemedbe csepegtetsz egy aranyszínű lötyit, és rögtön egy AR világot is látsz a saját látóidegeiden keresztül a valóság mellett, ugye milyen jó? Neeeem, nincs mellékhatás, se függőség. Legalábbis nem a brossúrán feltüntetve.

Néha az az érzésem, hogy nem tudom eltalálni mikor érdemes megosztanom a tech cikkeket, és sokszor azt tapasztalom, hogy nem kapják meg a nekik kijáró rivaldafényt. Úgyhogy úgy gondoltam összerittyentek egy ilyen kis gyors összegzőt, a Múltidéző széria mintájára, ezzel adva azoknak a cikkeknek még…

Üdvözöld a virtuális gyerekeket az igazi helyett. Természetesen a túlnépesedés ellen való küzdelem jegyében.

Egy furcsa ember, egy virtuális tér, és egy még nem létező város. Ennyit lehet mondani soron következő édes-keserű kisfilmünk témájáról, anélkül, hogy spoilerezni ne kezdjen az ember fia.