Üdvözöld a virtuális gyerekeket az igazi helyett. Természetesen a túlnépesedés ellen való küzdelem jegyében.

Catriona Campbell, Anglia vezető MI kutatója szerint 50 éven belül megoldható lenne a túlnépesedési probléma virtuális gyerekekkel. Szerinte a számítógép által generált, havonta 25 dollárba kerülő poronytok gyakoriak lesznek 2070-re. És majd hála a haptikus technológiának pontosan ugyan olyan valós lesz, mint az igazi. Campbell számításai szerint hála ennek majd akkorra létrejön az első úgynevezett Tamagochi generáció, akiknek a gyereke majd nem használja el a Föld véges nyersanyag készletét (ez egyébként egy téves megközelítés, de erről a cikk végén). Az egész concept egyenlőre kizárólag ötletekkel és elméletekkel dolgozik, mivel semmi nincs belőle, valószínűleg az ötlet is amolyan reakció felmérésként lett publikálva újságokban. Campbell szerint a gyerekeket majd a vagy VR vagy AR szemüveggel és egyéb haptikus kiegészítőkkel érhetik el a szülők, egy Netflixhez hasonló feliratkozás alapú szolgáltatáson keresztül. És meghatározhatod hogy hány "évesen" szülessen a gyereked valamint, hogy milyen személyiség jegyekkel rendelkezzen. Az utóbbit kvízeken keresztül, mintha csak a politikai irányultságod számítanád ki vagy egy Menza tesztet írnál meg. Cambell szerint a cyber-kölök segíthet azoknak akik nem biztosak a gyereknevelési képességükben vagy nem vállalhatnak gyereket egészségügyi okokból. Egyébként létezik már proof-of-concept megvalósítása Cambell ötletének az új-zélendi Soul Machine (igen, tényleg komolyan gondolták a nevet) által, akik a mesterséges intelligenciák emberibbé tételével foglalkoznak, és nekik is hasonló céljaik vannak. Emberi reakciókkal akarják felruházni az MI-ket. Azt akarják, hogy ugyan úgy gügyögjön és reagáljon mint egy igazi gyerek. Ez a projekt jelenleg BabyX néven fut, majd lehet foglalkozok vele. De a Soul Machine eredményei ellenére a Campbell féle ötlet még mindig gyerekcipőben jár, mind technológiailag mind elméleti síkin is.

Ennyi volt az ismertető, most jövünk mi, mert mi vélünk felfedezni ebben az ötletbe néhány hibát.

Kezdjük azzal az állítással, hogy ezek a gyerekek zöld babák lesznek, és nem fogják használni a Föld véges készleteit. Na most, ideje volna eldönteni, hogy datacenterben történő hosting akkor generál környezetszennyezést vagy sem? Mert nem tudom mióta fenyegetnek minket azzal, hogy pazarló parasztok vagyunk minden egyes Google kereséssel. Aztán azt kicsit érdekesnek találom, hogy a valósabbnak tűnő haszon az csak a cikk végén kerül megemlítésre, a túlnépesedés problémájának megoldása meg azonnal hangsúlyozásra kerül. Mondjuk mind a 3 pont hadilábon áll önmagával. Ami a gyereknevelés kipróbálását illeti, nem túl sok értelme van, ha tudsz rövidíteni rajta, és tudsz csalni. Persze, mondhatod azt, hogy de hát aki ki akarja magát próbálni az nem fog, de ha a rövidítés lehetősége adott, akkor valószínűleg használni fogják. Aztán Dabussal kapcsolatban már boncolgattuk hogy a szerkesztőségnek mi a véleménye arról, hogy mikortól lehet értelmes lényként tekinteni egy MI-re és annak jogokat adni. Na most a gyerek születési életkorának megválasztásával ez kiesik, mert nem neveled és nem érti meg majd az ok-okozati összefüggéseket amik végső soron emberré tesznek minket. A személyiség jegyek teljes testreszabásával meg az a baj, hogy 1) a nevelés lényegét veszi el, 2) biztos nem a nárcisztikus társadalmi vonásokat fogja kihangsúlyozni, áááá dehogy... Aztán azoknak, akiknek valamilyen egészségügyi okokból nem lehet gyereke azoknak még mindig adott az örökbefogadás lehetősége, de akár a béranyaság is (,ha végre egyszer kezdenek valamit a rendszerrel komolyan), és ha sikerül megcsinálni a mesterséges anyaméh. Aztán nézzük a népességes dolgot. Az a baj, hogy ezt a megoldást olyan országokban élő párok fogják választani, ahol egyáltalán nem probléma a túlnépesedés. A fejlődő országokban, ott ahol ez ténylegesen probléma, ez a megoldás még csak megfontolásra sem fog kerülni, pontosan ugyan azért az okok miatt, mint a mű anyaméh. Egyszerűen nincs hozzá meg a szükséges IT infrastruktúra. Még azzal a feltételezéssel is, hogy az árak visszarázódnak a normális kerékvágásba, és a VR/AR költségeinek drasztikusan csökkenésével sem az lesz a prioritás, hogy VR szemüveget vegyenek, hanem az, hogy a megélhetésüket teremtsék elő.

Aztán nézzük a jogi dolgokat, mert van itt egy pár aggasztó kérdés: Kezdjük a költségekkel: Szóval akkor most mennyi az annyi? Mert a 25 dollár csak a Netflix szerű subscription havi ára. Számoljuk hozzá a saját költségeidet: a gépet, az AR/VR szemüveget, a haptikus szarokat, az ármot, és erre jön rá a 25 dodesz. És akkor most kezdünk bele csak igazán. Jogok. Lesznek e jogai? Ha igen milyenek? A kezdetektől lesznek, vagy a nagykorúvá válásának pillanatától? Ha két virtuális gyerek utódot akar akkor azzal mi lesz? MI neveli majd fel az MI-t? Kinek lehet majd virtuális gyereke? Mert hogy fogják megakadályozni, hogy országok vagy cégek "csináljanak" maguknak gyereket? Sőt kifogja megakadályozni, hogy országok és cégek egy halhatatlan MI-re írják mindenüket? Vagy hogy magukról csináljanak egy MI másolatot és örökké vezessék a céget/országot?

Ha meg lehal majd az AWS valamelyik szervere, meghal a gyereked? És mi van akkor ha úgy döntesz, hogy nem fizeted tovább (vagy nem tudod tovább fizetni) a költségeket, és leiratkozol a szolgáltatásról? Törlik a "gyereked"? Megkapod egy pendriveon? Mi van azzal, hogy teljes öntudattal rendelkezik? Mi lesz az önrendelkezéshez való jogával? Lehúzod a slozin és kész? Vagy mehet a digitális árvaházba, ahol örökké gürizhet az őt tároló terrabájtokért és a szükséges áramért? Aztán ott van az örök kedvencem a felesleges IOT cuccok elcseszett updatejei. Mi lesz itt akkor, amikor majd elcseszik a firmware updatet? Akkor is lobotomizálódik a gyereked? Meg amúgyis, mennyi hely kell majd egy ilyen gyereknek? Lesz erre elég tárhely kapacitás?

Aztán az ötletnek van pár sötétebb része is. Az virtuális gyerekek a gyerekpornográfia készítésnek egy teljesen új korszakát nyitná meg, a teljesen realisztikus és HAPTIKUSAN abajgatható csecsemőkkel. Biztosan ki akarjuk engedni ezt a dzsinnt a palackból? A másik kevésbé riasztó, de szintén dzsinn a palackban kategóriájú buli, az simán céges surmóság. Vajon mennyi pénzt hozna ha a hosting service milliárdokért cserébe az összes virtuális gyerekbe sunyin beprogramozna adott termékek/politikai pártok vagy bármi felé preferenciát? Ki fog efelett őrködni, hogy ne történjenek ilyen disznóságok? Ki fog afelett őrködni, hogy a gyerek első szava ne a Raid Shadowlegends reklám első magánhangzói legyenek?

Az ötlet felületes betekintést követően tűnhet nemesnek, de minél többet gondolkozik az ember a dolgon, egyre alattomosabb lesz az egész dolog. Aztán a tény, hogy ha mi ennyi buktatót szedtünk össze, akkor belegondolt vajon ezekbe belegondolt e bárki? Ezek leküzdéséhez, nem hogy 50 év is kevés lenne, de eleve nincs is 50 évünk teljes jogi keretrendszerek kidolgozására, tesztelésére, mert 2070-re már a hétköznapi használattal számolnak.

via.: Studyfinds