Dacára annak, hogy az univerzum legpusztítóbb objektumainak, mellesleg abszolút lakatlannak tartják a szupermasszív fekete lyukakat, egy orosz tudós azt állítja: nem lehetetlen, hogy a belsejükben rendkívül fejlett idegen civilizációk fejlődhettek ki.
Vjacseszlav Dokucsajev, az Orosz Tudományos Akadémia Nukleáris Kutatások Intézetének (INR RAS) tudósa szerint a szingularitásban lehetnek olyan tartományok, melyekben a fotonok életben maradhatnak stabil, periodikus pályákon keringve. A nagyjából egy éve napvilágot látott, meredeken unortodoxnak hangzó tézist némileg megerőszakolva induktív logikával Dokucsajev kijelentette: ha a fotonok megmenekülhetnek a kozmikus szörnyeteg gyomrában, hasonlóan járhatnak bolygók is. Életük viszont nem lenne egyszerű: rendkívüli ár-apály erők munkálnának rajtuk. A tudós szerint amennyiben intelligens életet rejtene valamelyik fekete lyuk-gigász, az galaxisának legfejlettebbike lenne – de hogy miért, azt nem indokolja. Vélhetően a védettsége, láthatatlansága is az okok között szerepelne, valamint az, hogy a szingularitás belseje laikusként elgondolva kemény környék lehet, az a nép, amely ott gyúrja ki magát, minden bizonnyal nem egy könnyen pusztuló fajta.
A szakember szerint amennyiben E.T fekete lyukban lakik, fényévekkel fejlettebb lehet nálunk: szintjét a Kardasev-skála harmadik fokozatára helyezi. Az említett skála az orosz Nyikoaj Kardasev csillagász nevéhez fűződik, pusztán elméleti, mivel jelenleg csak saját civilizációnkat ismerjük, nincs más viszonyítási alap. Az 1964-es skála első fokán a civilizációk azon hányada áll, melyek bolygójuk erőforrásait száz százalékban kihasználják. Második fokára azok hághatnak, akik központi csillagukat hajtották igába teljes mértékben (erre egy elképzelés például a Dyson-gömb). A harmadik fokán azok a civilizációk állnak, akik komplett galaxisukat uralják, de ezt a fejlettséget még a science-fiction szerzőknek is nehéz lehet elképzelni. Földi civilizációnk a becslések szerint jelenleg még az első fokot sem érte el: 0,7-0,75 között mozog.
Via: MailOnline
