Mi is lehetne negyobb fricska az univerzumtól, mint ahogy abban a pillanatban, ahogy elveszítenéd a szüzességet megszólalnak a világvégét jelképező légoltami sziránák, és menekülni kell? Ezzel nyit a Szerelm és szörnyek, és hát nem árulok zsákbamacskát, lesz benne világvége, szerelem és szörnyek.

Őszinte leszek, nem fűztem sok reményt ehhez a filmhez, full radar alatt repült, a tékában a leírás alapján hulladéknak tűnt, de valahogy mégis a merevlemezemre került és megnéztem, és örömmel kijelentem, hogy egy könnyed, vicces, és National Geographic a világ végén érzésű filmet kaptunk. Joel a főszereplőnk kissé (najó, nagyon naív), és nyápic, és mindenki első kérdése hozzá: azért dobtak ki a kolóniádról, mert kaját loptál? Csórikám még esélyt sem kap, hogy kifejtse miért indult el, de hát úgy is néz ki. Volt neki egy szerelme, akivel már minden épp össze jött volna, majd Murphy báttya közbe szólott, no meg egy apokalipszis. Az elmúlt 7 évben nem is látták egymást, és egy nap Joel elatározza, hogy elég volt mindenből, ő bezony elindul, és cirke 85 mérföldet átkirándulva meglátogatja szerelmét.

Kellemes és színes (nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy ez mennyire ritka), végre nem sárgára colorgradelt, sivár wastelandben játszódó világvége történet. Kreatív és legfőképp hihető lények (még akkor is, ha az alap ötlet, ami miatt létrejöttek erősen meglérdőjelezhető). A főszereplő az igazi átlag János, nincs speciális előképzetttsége, sem semmi egyéb igazán világvége túlélő erénye, mint valszeg sokunknak sem lenne, egy valós ehhez hasonló helyzetben, de a film megmutatja, hogy mindent lehet csak akarni kell. Egyszóval igazi csemege. Ja és nem kell félni az ilyenkor szokásos sablonoktól, hogy széthúzás a kolóniában, megint mi vagyunk (mmint emberek) a világ hulladéka stb.  Arachno és tripofóbiások, és az olyan emberek akik generál rühellik a rovarokat (és itt van azokból is, és viszonylag hatalmasok) kerüljék :D

Trailert nem adok, mert nincs olyan ami ne tartalmazná az egész filmet, még akkor is, ha a jelenetek össze vissza vannak. De egy valamit meg tudok mutatni:

És tudom, hogy ezeket egy mindig egy pici sóval kell venni, de ahol ilyen konszenzus van a kritikusi és a nézői értékelések között, az az esetek döntő többségében nem hazudik. És én megerősítem, az értékelések NEM hazudnak.