Ugyan jelenleg incs világvége helyzet (eltekintve attól, hogy a közelkelet gyepálja egymást, és egy furcsa narancssárga manusz ül amerika elnöki székében), de azért nem lehetünk nyugodtak. Egy Interstellar szintű rothadás bármikor beüthet, az emberi tényezőről meg ne is beszéljünk. Szóval, ha aszteroida tartana felénk, akkor fúró csapat, a környezeti bajokra pedig ott a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker!

Félúton az északi-sark és Norvégia között, a Spitzbergákon található az az épület melyet Magbunkernek hívnak. Najó nem rajta, hanem inkább 121 mlterrel alatta, de nem is ez a lényeges. Sokkal inkább az, hogy MINDEN ismert novénytől tárolnak itt magokat, olyan esetekre, ha az adott területet valamilyen katasztrófa súlytaná. De akkor mégis miért különleges a slavlbardi bunker? A Világon kb 1300-1700 más magbunker található, több, olyan országokban, melyek nem éppen mondhatóak biztonságosnak. Ezt a bunkert arra találták ki, hogy a többi 1300-1700 széf biztonsági tartaléka legyen. 

Nem egy művészi elgondolást láthattok, az épületen látható művészi alkotást Dyveke Sanna késztítette, mivel Norvégiában törvényi kötelezetség, hogy a középületek díszítve legyenek íly módon. 

Az hely biztonságosságáról több dolog is gondoskodik. Az első maga az elhelyezkedése, ugyanis egy tektonikailag teljesen inkatív területen fekszik, 130 méterre a tengerszint felett (a legpesszimistább forgató könyv szerint is, a következő 200 évben tengerszint felett is marad.), a norvég permafroszt gyengéd ölelésében. Gépekkel, (melyeket helyben bányászott szénnel üzemeltetnek) kellemes -18 °C-os állandó hőmérsékeletet biztosítanak, melyekkel egyes magok akár évszázadokig is tökéletesen egészségesek maradhatnak. De még, ha ki is menne az áram, vagy tönkremennének a hűtőgépek, akkor sem kell aggódni, a hegy melybe építették, több hétig képes hűvösen tartani a helyet. Az épület biztonságáról 5 kódzáras ajtó gondoskodik, meg egy kisebb fegyveres csoport.A jegesmedvéket (kik nagyobb számban képviseltetik magukat a szigeten, mint az emberek) meg már ne is említsük. A létesítmény teljesen automatizált (a bejáratot egy webkamerán keresztül élőben figyelik a sziget repterének irányítóközpontjában), emberi beavatkozást csak a periodikus ellenőrzésekkor igényel, illetve amikor magfrissítés van, vagy magokokat hoznak. Ezt a The Nordic Genetic Resource Centre (NordGen) végzi negyedévente.  Apropó magok!

A lezárt szobákban hosszú polcrendszerek vannak, melyeket fekete dobozok töltenek meg. Ezekben a dobozokban, lyukasztásálló, műanyag és alumínium rétegelt zacskókban pihennek a beküldött minták (ezt a gyógyszerészetből lopták), ezek a zacskók lezárva légmentesen képesek tartani a magokat (egyszerre 500-at). Aztán ezek a dobozok kapnak egy sorozat számot, melyek egy nagy adatbázisba kötődnek, melyen keresztül az összes adata (DNS, tulajdonságok, stb..) megtekinthető egy növénynek. Megnyitása óta 864,309 minta van, 4,5 millió össz minta kapacitás mellett (mely kb 2,5 milliárd db magot jelent). Ugyanakkor a beküldés nem egyszerű folyamat! A svalbardi széf egy ganetikai széf, az összes mag egyedi genetikai jegyekkel rendelkezik, nincs duplikáció. Ez egy kicsit több terhet ró a beküldő országokra, elvégre ki kell válogatni, meg néhány magot pihentetni is kell, mileőtt postázni lehetne. Már most, a jelenlegi mintaszámmal a legváltozatosabb készletet őrzik Norvégiában.

Kitűzött célját először (sajnálatos módon) 2015. szeptember 21-én töltöte be, mikor is a szíriai Száraz Területek Nemzetközi Mezőgazdasági Kutató Központja (ICARDA) adott be a polgárháború miatt működésképtelenné vált aleppói magbank állományának pótlására. Az általuk elhelyezett 320 doboznyi magból közel 130-at kértek ki, ami 116 000 mintát jelent. 

Érdekességek:

Norvégiának nem ez volt az első ilyen széfje, a skandináv országok már 1984-ben is működtettek ehhez hasonló, de kisebb széfet, a sziget egyik elhagyott szénbányájában, ahol 300 különböző fajtól kb 10000 magvat őriztek. Ennek a projektnek a fontosságát mutatja, hogy a 2006-os alapkő letételkor megjelent Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia és Izland miniszerelnöke, valamint a Norvég kormány az egész építést pénzelte.

A műalkotás, mely a bejáratot borítja egész érdekes. Nyaranta a sarkifény adja a természetes világítást, no meg a több száz üvegbe ágyazott tükörszilánk és prizma, mely visszaveri az Aurora Borealis fényét, telente pedig 200 optikai kábel adja a fényt.

via.: imgur