Kétezer valahányat írunk, és a Pilgrim űrszonda épp visszatér hosszú útjáról a Mars felől. Természetesen nem zökkenőmentes a küldetés, de a NASA embereit az Apollo 13 katasztrófája óta nem kell félteni. A szondda rakománya marsi kőzet minták, célpontja a föld körüli pályán keringő ISS. A fedélzeten egy speciális csapat tartózkodik: egy karantén specialista, egy biológus, 3 gépész és a kapitány. Az ő feladatuk a minták vizsgálata. Nemsokkal később a Mars-kutatás eddigi legnagyobb áttörését érik el: élet jeleire találnak a vörös bolygón. Minden rendben halad, majd elszabadul a pokol. A létforma NEM JUTHAT LE A FÖLDRE.

A szinopszis egész korrekt forgató könyvet tár elénk, külön kiemelném a vizsgálat helyszínét: föld körüli pálya. És nem a felszín. Okos. A szereposztásra nem lehet panasz: Jake Gyllenhaal ( Forráskód című filmet ajánlom), Ryan Reynolds (Deadpool), Hiroyuki Sanada (Napfény). Nekik azért már van tapasztalatuk tudományos fantasztikus filmek terén, főleg Jakenek és Sanadának. Ryan nem számít, mert van a filmben kb. 40 percnyi szerepe, de mégis megkedveltem, ugyanis ő képviseli a józan észt.  Szóval egész nyugodtan ültem le, hogy egy egész jó esti mesém lesz. Nem is csalódtam túl nagyot, de azért hagy maga után némi kívánni valót a film. No azért nem lett Utazók szintű fiaskó, a jó döntések azért ellensúlyoznak benne, de mégsem lett tökéletes film. Ugorunk fejest a problémák boncolgatásába.

Plusz pont 1.: A jövőbeni űrállomásunkat szépen kipofozták, de hihető maradt. Szabadon lebegő holografikus kijelző, tágas terek, a lakótér szintén korrektre sikerült. Új, nagyobb megfigyelő kupola, erősebb CanadArm.

Mínusz pont 1: A rendező életében szerintem először forgatott súlytalanságban játszódó filmet, ugyanis iszonyatosan sok a felesleges "imbolygó cucc a súlytalanságban, melynek semmi funkciója nincsen" és a "360°-ban pörgő kamera" típusú jelenet. Tudjuk, hogy az űrben vannak, nem kell ennyire kihangsúlyozni, hogy a lefelé és a felfelé csak relatív....
7 perc alatt, 6, a történet szempontjából felesleges pörgő vacak. Nem számolva az idióta pörgő kamera beállításokat. De most komolyan? Tengeri betegséget akarunk okozni a nézőnek, vagy egy cinematográfiai élményt?

Természetesen, a készítők már a film első 1 percében emelik a nyomást rajtunk, mivel a szondánk áthaladt egy aszteroida mezőn, és csúnyán letért a pályáról. Szóval gyorsan pályát kell módosítani az ISS-sel, és el kell kapni. A pályamódosítás sikeres, minden rendben, az állomást már nem trafálhatja el a szonda. De még össze is kéne szedni. Nosza rajta, küldjük ki Rory Adams közlegényt (nem az a rangja, tudom), hogy elkapja a CanadArm 2.0-val. Nos a probléma a mellékelt képen látszik:

A baloldali képen az érkező űrszondát (vagy már űrszemetet, kinek mi) sikerül elkapni, de akkora relatív sebességgel érkezik, hogy simán kicsavarja a kart, és ki is csúszik a látóterükből. Nem vagyok atom fizikából, de szerintem ennek nyugodtan le kellett volna szakítani a kart, legyen az bármilyen fejlett tompító rendszerrel felszerelve. Eh, de tételezzük fel, hogy a NASA mérnökei vannak ennyire zsenik, és megoldják ezt a gondot. Szerencsére ezen kívül az állomást érintő problémák véget érnek. Hacsak nem vesszük ide azt a töménytelen lebegő vackot (melyek arra szolgálnak, hogy emlékeztessék a nézőt, hogy a film az űrben játszódik) melyet szerintem valós űrhajós nem hagyna szabadon. Szóval, megvan a szonda, megvannak a minták, ideje egy kis vizsgálatnak. És anyám borogass, a józan ész, mint olyan messze jár.

Mínusz pont 2.: a hibernált mintát mindössze 27 másodperc alatt Δ130 C°-os hőmérséklet változásnak teszik ki. -110 C°-ról +20 C°-ra melegítik. Szerintem azt a mintát ott helyben meg kellett volna ölniük. Még egy Scooby-Doo epizódban is (habár ott sem a kellő eszközökkel) hangsúlyt fektettek a folyamatos és LASSÚ melegítésre, hogy ne roncsolódjon semmi. Neem, nyomjuk fel a hőmérsékletet, 30 másodperc tuti jó lesz, hadd szóljon.

Mínusz pont 3.: A minta a nem szabályos (meg lehetetlen) olvasztási művelet után még tetszhalott, szóval egy gyors légkörcsere és (napjaink levegő összetétele helyett egy kis prehisztorikus mixtúra) tápanyag adagolás után feléled. Hogy micsoda? A Marsról jön a minta, amiről ugyan feltétlezzük, hogy egyszer lehetett rajta élet, de miből gondolják, hogy a bolygónk régi levegője megegyezik a Mars egykori légkörével?

Aztán jön a főcím és, nos nem túl kreatív. L  I  F  E áll nagy betűkkel egy fekete háttér mögött, a betűk egymástól szépen távol. Hmmm, hol is láttam én ehhez hasonlót...

Uhh, tényleg, eszembe sem jutott... Micsoda véletlenek vannak. (Ne lepjen meg senkit, innentől a forgatókönyv megegyezik a Nyolcadik utas a halállal, mínusz a gigeri concept...)

Mínusz pont 4-5-6.: Azért plussz pont jár, hogy gondolkodtak, hogy mi van akkor, ha a talált létforma nem barátságos, emiatt már rögtön 3 tűzfal (pff, tudom, hogy korrekt név, de akkor is) van. A doboz amiben benne van a minta, az azt körbe vevő laboratórium, és maga az állomás. Rögtön 3 hibára hívnám fel a figyelmet:

    1.: Az első védvonal, a doboz és a külvilág között csak egy gumi kesztyű van. Most tényleg? Már az 1971-es Androméda törzsben című filmben is manipulátor karokkal abajgatták a beszerzett vírustörzset. Szóval már -1 védvonal. (Ki is jut belőle, minden további probléma nélkül..)

Mellékelek egy képet az Androméda törzsből, mellyel megakadályozhatták volna az elsődleges kitörést. Egy 71-es(!) filmben tudták, hogy mi az eljárás egy vadidegen létforma esetén, akkor 20XX-ben hol marad ez a tudás?

   
    2-3.: Szóval Tűzfal 1 kuka. De ott van a Tűzfal 2, semmi baj nem lehet, ugye? Nem is lenne, ha a tűzoltó rendszere nem lenne a FŐKÖRRE KÖTVE és nem lenne ÁTJÁRHATÓ!!!! De most komolyan ekkora és ilyen banális hibát hogy lehet elkövetni? Akarunk egy izolált laboratóriumi körülményt, majd a tűzoltó rendszer nem független. És akkor az ajtóról ne is beszéljünk... De tényleg, ilyen esetben legalább egy dupla légzsilip egy köztes átjáróval, de nem, itt egy szimpla reteszes ajtó van, melyet két alkalommal is nyitva hagynak. Tárva nyitva. (Alul a képen látható az ajtó a háttérben.) 

A szökéséről nem tudok képet adni, de kimászik a tűzoltó rendszer csövein keresztül. Mondjuk, hogy tetézzük a problémát, a fegyver, amit a megölésére akartak használni egy lángszóró volt. Konkrétan tüzegyújtottak a helyiségben, de meg sem nyikkant a tűzoltó rendszer. Majd amikor közel ért akkor hirtelen: RIADÓ!!!!!! Az is komoly tervezési problémát vet fül, hogy a fedélzeti lángszóró nem úgy van tervezve, hogy az "örök lángot" egy kapcsoló benyomásával lehet életben tartani, no de hogy ennyire félre legyen kalibrálva az oltó rendszer. Mutatom: a bal oldali az nem tűz, a jobboldali pedig riadóérvényű...

Plusz pont 2.: Rory nem komálja az életformát, és nem is bízik benne. Erre jó oka van: nem ismerik. Szóval nagyon tetszett, mikor az ismeretlen organizmus veszélyességi fokát az anthraxéhoz hasonlítja, és az első ötlete, hogy nyírjuk ki a kis szardarabot, lehetőleg minél hamarabb, amikor kitör a baj. 

Mínusz pont 7.: Calvin (akit egy kislány nevezett el) kijutott, és nem barátságos. Mi az első dolog amit megeszik? Hát a kommunikációs modul hűtőfolyadékja. Ez nem lenne probléma, ha más is elfogyott volna, de neeem az az első dolog ami tönkre megy, ráadásul percekkel a figyelmeztető üzenet elküldése előtt. És utána még minden jó. Mert egy idegen létforma ennyire intelligens. De tegyük fel, hogy szerencséje volt. Mégis hogy járható át a tűzoltó rendszer és a hűtés rendszere. Azzal sem magyarázható, hogy vészesetén a hűtőfolyadékkal oltanak, ugyanis CO2 vagy CO volt az oltóanyag a laboratóriumban. Továbbá, mi az, hogy nincs tartalék távközlési rendszer? Nem látom a logikát a biztosítás ellen... Előkerül a szokásos "én vagyok a kapitány, felelősséget kell vállalnom" sablon. Szóval ki megy ki a kommunikációt ellenőrizni? Naná hogy a kapitány. Micsoda jó módja a parancsnoki láncolat megtörésének, ha meghal. (Mert nyilvánvalóan meghal.) Szóval a kapitány ellenőrzi a tönkrement alkatrészt, és felfedezi, hogy nincs hűtőfolyadék. Majd kitör Calvin, a nyílt űrbe, és felsebzi az űrruha szövetét. Kapitányunk megfullad, mert a víz, amit a ruha hűtésére használnak összegyűlik a sisakjában (az egy nagyon jó jelenet, a plusz pontok közé sorolom, ezért ez a rész semleges). Szóval Calvin megölte a kapitányt, és kint ragadt az űrben. No nem mintha ez zavarná. Valahogy ki kéne nyírni, erre a legjobb megoldásként az állomás hajtóművei mutatkoznak a legalkalmasabbnak. Addig-addig mókolnak, míg sikeresen égetőpályára állnak, ami ugye nem jó, mivel nem juthat le a földre a kis dög. Szóval korrigálni kell, de ehhez kell a maradék hajtóanyag. Fúvókák kilőve. Jön a megmentő ötlet: Mi visszavonulunk a lakó modulba, elszigeteljük magunkat, és kinyomjuk az összes oxigént, mert "nuku létfenntartás, nuku élet". Aha, amikor kicsi létformánk legalább 10 perce kint vagánykodik az űrben, a megállás minden jele nélkül? Hmm. Szerintem nem jöhet be. Oh, de, tévedtem. Mégis csak árt neki az oxigén hiány. +1 pont a nem elpusztíthatatlan ellenség miatt. Azért szépen fogyni fognak egyesével, de nem játszották ki a doki részéről a "ti nem értitek Calvint, ő csak fent akar maradni, ezért kinyírok mindenkit azzal, hogy a lábamon beviszem hozzátok" sablont. Juhúúú. Továbbá még pluszpontként számolandó el a NASA karantén terve: kilökni az űrállomást a nyílt űrbe. Hölgyeim és uraim: a legtökéletesebb megoldás, amit csak el tudok képzelni. Azért nem megy olyan sikeresen ez a kilökés, szóval inkább a légkör felé mozdulnak el, de legalább a jelenet gyönyörű.

Természetesen a végén ketten maradnak, és megszületik a nagy terv, hogy hogyan szabaduljanak meg Calvintól végleg. Az ISS mentő csónakjait használva és az automata vezérlést felülírva tervezik ezt tenni. Természetesen előkerül az ősöreg "nem az jut vissza a Földre, akinek kéne" trope, de legalább a film végéig ez rejtve marad előlünk. Utolsó szúrásként: mi az, hogy két random kínai halász ki tudja nyitni a visszatérő kapszulát, mindenféle eszköz nélkül?

A filmmel kapcsolatos érzéseim egy picit vegyesek. Vannak jó dolgok: a karantén terv, a reális állomás, a logika nyomai a legénység egyes tagjaiban, a harc a parancsnokságért teljes hiánya, tökéletes egyet és megértés. És mégis, valahogy a szám ízét elrontja hogy tudományos fantasztikumból a tudományos csak félig sikerült, a NASA 1050 oldalas kézikönyvét szerintem el sem kérték, pedig akkor sok minden máshogy lehetett volna. A tervezéskor olyan alapvető hibákat vétettek, amik miatt az egész legénység veszélynek volt kitéve.
De ha ezeknek hajlandó vagy megbocsátani, és nem vadászol a hibákra, akkor igazából ezek olyan dolgok, melyek a drámai hatás megteremtéséhez kellettek. Majdnem, mint a hangok az Star Wars űrcsatáiban. Szóval picikét negatív cikkem ellenére kellemesen szórakoztam a film alatt, ugyan a történet nem egyedi, több film is feldolgozott már ehhez nagyon hasonló témát, a helyszín, és a karakterek viselkedése egyedivé teszi a filmet. Meg merem kockáztatni, hogy többször nézhetős kategóriába esik.