Persze onnan is meg lehet fogni a dolgot, hogy magát a világvégét is valószínűleg egy nagy-nagy, kitartó csapatmunkának köszönhetjük.". Ez az idézet tökéletes bevezetése Csátvák Soma Isten után regényének.

Az úriember levélben megkeresett és így került hozzám az Istenek szövettsége, mely a Mad-Max és az erős hitvilág találkozásának szerelem gyereke. Ím ehol a könyv "hátulja":

Száll ​a szélben egy mondás, miszerint aki volt olyan őrült, hogy a Sóságon telepedett le, az túlél bármit. És egyébként is: kinek jutna eszébe ezt a kiszikkadt világot felprédálni? 
A sóságiaknak idejük sincs elgondolkozni azon, hol tévedtek; sokuknak a vitorlásaikba sem sikerül bepattanniuk. Mintha csak az Apokalipszis ismételné önmagát. 
A Hadúr vezette hordával szemben garantált a homokba harapás, aki teheti, a szélre bízza sorsát. Számukra egy régi-új mondás jelenti az utolsó reményt: aki keres, az túlél. 
Igaz ez a fosztogatókkal érkező sámánra, a világgal szemben is kardot rántani kész harcosra, vagy a kalmárra, aki a végromlás második hullámának napján is csak egy üzletet akart nyélbe ütni. A végtelen sósivatagot szelve, tudtukon kívül közelítenek egymás felé – hogy karambol, békés keresztezés, netán társulás kerekedik ki a találkozásukból, majd elválik. 
Eközben a fosztogatók elveszett Istene végre jelt ad magáról, szólítja híveit. A megváltás mégis távolabb van, mint gondolnák. Mert a Sóságot sokan hajlamosak sivárnak, éppen ezért kiszámíthatónak tartani, azonban alig maroknyian ismerik végső természetét: határtalan hamisságát. 

Amikor a kezembe vettem nem igen tudtam, hogy mire számítsak. Sima poszt apokaliptikus regény? YA novella? (Szerencsére nem az utóbbi, félreértés ne essék, nem gyűlölöm a young-adult műfajt, csak megvannak a saját fenntartásaim.) Év tizedekkel vagyunk valamilyen meg nem nevezett kataklizma után (naná, hogy mi okoztuk, lásd felső idézet), ahol a víz a legnagyobb kincs és mindenhol só és homok vesz körül.  Valahol saccra az egykori Földközi-tenger medencéjében játszódhat a történet, de ez csak egy tipp. Az emberek 3 nagy részre oszthatóak: akik mennek jobbra-balra, akik letelepedtek és a Sóvárgók. A vezérük egyenesen a Mad Max 2 Lord Humungusát juttatja eszembe sőt, hogy több párhuzamot húzzak: az olajfúró torony ostrom jelenete is nagyon mad-maxi emlékeket kelt. Sőt, mondhatjuk, hogy ez egy magyar Mad-max, és szerintem ez semmiképpen nem degradáló állítás. Nézzük miből élünk a karakter palettát tekintve:
Van egy félőrült sámánunk (akinek igazából csak a munkaköri leírása az, hogy őrült, de nagyon is okos, és annyira is manipulatív), van egy punk barbi babánk, aki egy katanával és kevés élelemmel szeli a sivatagot és van egy rafkós kalmárunk, aki egy nap ismét megéli a világvégét, de hamar nyereséggel akar kijönni belőle. Illusztris társaságunkkal megeső történéseket követhetjük fejezetről fejezetre, mivel a könyv egy pontig 3 különböző történetet mesél el, 3 különböző szempontból, de a Sóság és az Isten, ami után hajtanak, úgy akarja, hogy a szálak összeérjenek. Ha választanom kellene, akkor a Kalmárt tenném meg kedvenc karkaternek, szimplán azon az alapon, ahogy bequadozott egy Sóvárgó táborba, majd nemes egyszerűséggel végig kereskedte azt (megjegyezném, hogy ezeknek a figuráknak emberi fog a fizetőeszköz, amit nem átallnak a szádból kiverni). Lehet hogy ideiglenes kollegája utána azért nem tartott vele, mert nem fért el kalmárunk masszív golyóitól. Az eredeti alap egy társasjáték, mely világának megalkotásában részt vett Soma, és sikerült egy megfelelően sivár, sós és kegyetlen világot alkotni, ahol, ha úgy hozza a sors, akkor ennek kiverik a fogát, amazt pedig megerőszlakolják. Egy tizenéves feláldoz egy a keresésére indult személyt, majd valaki közli ugyan azzal a tizenévessel, hogyha nem kotródik el, akkor beajánlja egy körre azoknál, akik az előbb mentek végig rajta (elnézést a fogalmazásáért, de tényleg ez történik). A világ már már vászonra kívánkozik, az első oldalon lévő hatalmas hajó-sokkerekű járműhibrid leírásától, az elhagyott szállítóhajó roncson át a Sóvárgók leírásáig. (Bár fohászom süket fülekre talál, mert nem készül se magyar fantasy, se magyar sci-fi, pedig lenne miből.) Összességében kellemes olvasmány a könyv (néhol kicsit száraz és durva, hehe), de az ilyen részeket hamar követi egy olyan, ahol a sóvárgók járműveinek fordulatszámát a maximumra csavarják. A karakterek hihetőek, és még az ismeretlen kataklizma megtörténésére is látok esélyt. Végtelenül idealista (értsd a boldog végződésre számítok mindenhol) lelkembe azért a végén még egyet belerúg az író, bár nem is tudom, hogy igazából, mit is gondoltam, hisz a kialakult kapcsolatok alig néhány naposak, ettől csak a hollywoodi filmekben történik csoda. Ha felkeltette érdeklődésedet, akkor be tudod szerezni a nyomtatott változatot  vagy az elektronikusat. Figyelem a nyomtatottból már csak limitált példányszám van! Összességében ajánlom a könyvet, kellemes esti olvasmány lefekvés előtt vagy úton.