Az előző cikkben említettem, hogy van két epilógus manga, egyik manga szériához, másik a 2017-es filmhez. Nézzük milyen lezárást képzelt el az író a történeteteknek.
Nem volt egyszerű előtúrnom a két mangát, főleg, hogy az FoSC az kizárólag a limitált kiadású blu-ray mellé csomagolva jelent meg. De nekem is van egy két trükk a tarsolyomban, szóval az egyiket a Waybackről, a másikat meg egy henati agregátor oldalról szedtem össze. Vannak még csodák az interneten.
Fortress of the Silicon Creatures
A 2017-es filmhez készült a Fortress of the Silicon Creatures, és mint epilógus van fémjelezve, de a rajongói wiki bejegyzése hosszabb, mint maga az alkotás, arról nem is beszélve, hogy rajzstílusa gyökeresen elüt a fő mangától. A rövid történet, egy fiatal szilikonlényről szól, aki veszélyes nézeteket vall (hogy a város véges, és nem kellene abajgatni Killyt), és pont emiatt áll "ítélő bíróság" előtt. Állítása szerint a net terminal gene teljesen kiveszett az emberiségből, és így teljesen értelmetlen az, hogy lépten-nyomon belekötnek a magányos androidba. Arról nem is beszélve, hogy mindig bucira veri a fejüket. Az első 2 oldalt követően a fókusz áthelyeződik Killyre és meglepő módon Cibora, aki valahogy újjáépítette magát miután Sanakan egy alkarrá és kézfejre redukálta őt (ami fura, mert a film végén ő lement a lifttel). Főhőseink épp egy szilikon lény keltetőbe és annak őrébe botlottak, akit hamar lerendeztek. Felmerül a kérdés, hogy honnan szerezték az emberi embrióat az átalakításhoz, a válasz pedig egy ajtó mögött rejtőzik.
Az érdekes felütés, hogy a net terminal gene teljesen eltűnt az emberiségből, melynek messzemenő következményei lehetnének az univerzumra. Fontos azonban kiemelni, hogy ez kizárólag a netflixes film kontinuitására vonatkozik, ugyanis azt biztosan tudjuk, hogy az eredeti manga sor végén Killy sikerrel jár, de utazása nem ér véget. Igazából ez a rövid történet is olyan, mint a manga egésze, bevágott egy esemény közepére, majd ott is hagyott a már említett idővonal kellős közepén, anélkül, hogy bármiféle lezárással szolgált volna. Alant olvashatjátok a mangát, legyen meg itt is.
Net Sphere Engineer
A Net Sphere Engineert elolvasva megint csak nem lettem okosabb. Úgy néz ki, hogy nem a szó szoros értelmében szolgál epilógusként, ugyanis a sztori egy mérnökről (aki nem Killy) és egy random emberi katonáról szól, akiknek történetébe, gondolom mondanom sem kell, csak belehajítanak minket, aztán sok szerencsét Én sem értettem, hogy miért lenne ez lezárás, így felkerestem újra a wikit ahol egyáltalán rátaláltam a mangára. A trivia szekcióban írják a következőeket:
A történetről többen azt gondolják, hogy jóval a Blame! eseményei után játszódik. Utalásokat találhatunk benne Killy küldetésének sikerességére nézve, Cibo gyereke rendelkezik a net terminal génnel (vagy annak szintetikus változatával) és sikeresen irányítja a várost, és kapcsolja le a Netshpere-t. Ezzel egy időben az emberke visszaveszik az irányítást, és egyre merészebbek
Utólag belegondolva, ennek az interpretációnak segítségével ténylegesen helyükre hullanak a darabok, az inaktív őrök, az emberek relatív szabad mozgása, a Netshpere relatív inaktivitása és a Mérnök közelében a netpshere guardianok inaktivitása mind-mind közrejátszanak abban az elméletben, hogy Killy sikerrrel járhatott, aminek én kimondottan örülnék. A történet sajnos cliffhangerrel zárul, és nem tudjuk meg, hogy vajon sikerül e kinyitniuk a liftaknát amit találtak.
Gauken and So on maradéka
Az NSE a "Gauken and So on" kiadvány része, mely össze-vissza tartalmaz mindent. De tényleg mindent, van benne egy történet, Pumpa címmel, ami elég groteszk, egy nő 100-150 5mm-es gyereket szül és nagyjából az életútjukat követhetjük végig a hím egyedeknek míg azok betyárkörtévé nem válnak. Nem, nem viccelek. Aztán valamiért csinált több iskolás epizódot is, amiben a női karakterek meztelenek, Cibo-tól kezdve a szilikon lényekig... Ezt már a GitS-ben sem csipáztam, itt legalább nem pornó jelenetek vannak, úgyhogy fél fokkal jobb, mint amit Shirow csinált, de kérdem én MIÉRT kellett (elméletileg valami társadalom kritika a moe kultúra felé, ha jól értelmezem a kötet végén a kísérő kommentárt)? Az egyedüli érdekes sztori az NSE-n kívül az a Eight-generaton Pcell's megastructure escape chronicle, amely szintén egy szilikon lény szemén keresztül meséli el a detrimentális hatását Killy megjelenésének hatását rájuk nézve, és végre betekintést kapunk egy picit a szilikon lények társadalmi szerveződésébe és végül a kihalásukba is. Szóval e két történeten kívül a maradék az teljesen hanyagolható.
A lezárás vagy annak a hiánya igazából már tematikusnak is mondható a Blame! esetében, ahol a történeteknek se eleje sem vége nem volt, te csak az út egy részét tapasztalhattad meg. És igazából nem is kívánnám másként. A Gauken and so on-nal meg tényleg csak annyit érdemes foglalkozni, ami ez a két one-shot manga belőle, a többi azt soroljuk az inkább meg se történt kategóriába.
