Ki vette meg a Shiawase Bone Lacing fejlesztést bármelyik Shadowrun játékban? Emlékeim szerint én azonnal beruháztam rá, amint volt rá megfelelő mennyiségű jüanom. Szóóóval, valaki az orvos tudományban szintén Shadowrun rajongónak tűnik. A 3D nyomtatás, mint valami gyújtóbomba robbant be a köztudatba, anno egy használható AR-15-ös terveinek felkerülésével a TPB torrent oldalra. Azóta pedig hatalmas fejlődésen ment keresztül a technológia. Most már tudunk nyomtatni betonnal vagy éppen fémmel. De nem csak ipari felhasználása van a dolognak, hanem gyógyászati is. Személyre szabott "gipsz" készítés, mely sokkal könnyebb és hatékonyabb, mint a hagyományos gipsz? Ide vele. Koponya? Rutin. Eddig a koponya protézisekhez egy speciális cementet és hagyományos modellezési techikákat alkalmaztak, de az így készült koponya darab koránt sem illeszkedett tökéletesen. Szóval valakinek az a zseniális ötlete támadt, hogy szkenneljük le a páciens kiálló agyrészeit, és nyomtassunk rá egy védőburkot. Az első 3D nyomtatott koponyát Hollandiában, pontosabban Utrechtben ültették be egy huszonegy néhány éves páciensnek, akinek agyvérzése volt. Ez volt 2014-ben. Két évre rá Kóreában már az 5. ilyen műtétet végezték el. Csakhogy itt a koponya már nem műanyag volt, hanem tiszta titánium. De nem csak koponyát nyomtattak titániumból! Walesben egy úriember jobboldali szegycsontját és bordáit cserélték ki ilyen eljárással sikeresen. Röntgen és a CT képek alapján készítettek el egy tökéletesen illeszkedő modellt, melyet csavaroztak volna. De mivel a betegnek nagyon puhák voltak a csontjai, éppen ezért varrták azt, illetve a hátból vett izomdarabokkal borították azt a plussz kötés érdekében.
De nem csak a nyugat jeleskedik ilyen megoldásokban. Indiában csípő implantátumot készítettek titániumból egy 39 éves úriembernek, akit már sokat szívatott az élet. De most tovább használhatja a lábait.
Bhanot, aki a korrekt diagnózisig már a mozgási képességeinek nagyrészét elvesztette és visszanyerte különféle implantoknak hála, ismét szembe nézett a mozgásképtelenség szellemével. Ekkor irányították az AIIMSS-hez (All India Isntitute of Medical Science), ahol végre valahára végleges megoldással tudtak előállni. Itt a nehézséget nem a páciens egészségi állapota jelentette, hanem a korábban beültetett implantok elválasztása a csontoktól a CT felvételen, majd az így gyűjtött adatok alapján a pótlék modelljének elkészítése és kinyomtatása. 7 verzión kellett átesnie a protézisnek, míg végül elnyerte a bal oldalt is látható alakját. Azért kellett még egy utolsó módosítást eszközölni. Rájöttek, hogy a felülete túl sima a gyógyászati cementes rögzítéshez, így lyukakat furattak bele, melyeken keresztül jobban rögzíteni lehetett. Miután orvosi szempontból mindent leokéztak, többlépcsős ultrahangos tisztításnak vetették alá és 2018. április 25-én egy 9 órás műtét keretében beültették
Bár az orvos tudományban lassan terjednek az új technológiák (nem véletlen, hisz emberéletekről van szó), remélem, az ilyen testrészpótlós megoldások, és költséghatékony gyógymódok azért hamar utat találnak maguknak.