Sötét jövő

Könyvtár: A hívó képregény

2019. július 25. - Wittigen

A Hívó című kisfilmről már írtunk, de most ismét itt egy cikk róla. A kisfilmről szóló írásunkhoz (és amúgy általában bármelyik cikkünkhöz) mélyen feltúrtam a netet, hogy lehetőleg minél pontosabb képet adjak, és így fedeztem fel, hogy van ám ennek képregény változata is. És mivel szeretem a könyveket, így nyílván való volt a következő lépés: szereznem kell egy példányt.

No igen ám, de ez egy pöppet lehetetlennek tűnt. A kisfilm 2013-ban látott világot, a képregény jóval előtte, 2005-ben, valószínűleg kis példányszámban, én meg 14 évvel később próbálok egy példányhoz jutni. És akkor még sehol nem láttam egy példányt sem, se Vatera, se képregényes csoportok, és a Google kereséseim is csak halott linkekre vittek, az eredeti kiadó oldalára azért persze semmiképp, akik a mai napig is forgalmazzák ám, most meg a keresési találatok 4. linkje, de kizárólag csak azért, mert én gondoltam ránézek a kiadó honlapjára. Gondoltam vesztenivalóm épp nincs, úgyhogy elkezdtem túrni a Facebookot, hátha rálelek az íróra, Odegnál Róbertre (igazából így találtam rá a Dark Lens oldalára, arról is lesz még majd szó), és hát szó szót követet, és egy szépen dedikált példány boldog tulajdonosa lettem, és nemsokára nektek is meglesz a lehetőségetek, hogy nyerjetek egyet. De mit is nyerhettek?

Amikor dedikált változatról volt szó, akkor nem erre gondoltam, le vagyok nyűgözve.

Egy szürreális, teljesen egyedi, kaotikus látványvilággal, és egy mondhatni már-már tipikus Shadowrun sztori egy első küldetéses látnokkal bíró előzmény képregényt Valera első önálló küldetéséről, mely, hogy finoman fogalmazzak, nem folyik le zökkenőmentesen. És basszus zseniális. A történet egyszerű, de a megvalósítás teszi azzá, ami. A karakter gondolataival együtt elfolyó szövegbuborékok, vagy a látomások zagyvaságát követő durva felhők. És természetesen a magyar csavar, a fényérzékeny fotópapírra "karcolt" múlt vagy jövő képeivel. A sok sci-fi univerzumban amiben "megfordultam" ez az első, ahol ilyen hagyományos módon oldják meg a látomások rögzítését (már, ha lehet ilyen esetben hagyományos és modern módszerekről beszélni).

Minden látomás egy előreutalás valamire, mely csak a történet folyamán, vagy még akkor sem nyer magyarázatot. A fentebbi kép pontosan egy ilyen, noha erősen karikatúra jellege van a látomásnak (a látomások általánosságban ködös dolgok, ezt tapasztalhattuk már a Arany Dimenziós megbízás esetében, a kisfilmben), és csak azután esik le, hogy te bezony ezt a fószert már láttad. Amúgy egész ötletesen van rétegezve a történet. Amikor azt hinnéd, hogy Valera eltakarodik a francba a városból, akkor jön a macskajajos ébredés, tudod, amikor elalszol egy vonaton és... Méltó felvezetése, pontosabban a kisfilm méltó folytatása a képregénynek (mely egyébként egy trilógia lett volna, annak volt szánva évekkel ezelőtt, de majd most talán sikerül megcsinálni). Továbbá, ki merem jelenteni, hogy csak úgy, mint a Bloodlust esetében, ezért a képregényért is nyugodt szívvel adnék pénzt, úgyhogy ha érdekel, csapjatok le rá, fentebb linkeltem. Azonban ha egy kicsit extrábbat akarsz, akkor a nyereményjátékot neked találták ki, mert az enyémhez hasonlóan ti is így dedikálva, egyedi rajzolattal nyerhetitek majd meg, a következő módon: kattints a képre, és az elvisz a nyereményjátékhoz.

A bejegyzés trackback címe:

https://sotetjovo.blog.hu/api/trackback/id/tr8414957420

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása