Sötét jövő

Könyvtár: rajzfilmfigurás lövegtoroyos lebegő csatahajók és szétlőtt házméretű sárga műanyag kacsák - Elektronikus állam

2020. október 07. - Wittigen

Simon Stålenhag. Ez a név ha nem is ismerős, de abban a pillanatban, hogy képeket mutatok tőle, szinte mindenki a homlokára fog csapni, hogy EZ az a csóka. Nos igen, ez az a csóka, és ez pedig az ő könyve, az Elektronikus állam. Pontosabban a 3. könyve, de lényegtelen, nem kapcsolódik az előzőekhez.

Nos az Elektronikus állam Stalenhag 3. könyve, melyet egy Kickstarter kampány segíségével jelentett meg, még 2017-ben, itthon 2019-ig várni kellett a megjelenésre, mostmeg épp le van értékelve, és alkalmi vétel, én mondom. Stalenhag képei furcsák, néha melankólikusak, esetenként szürreálisak, ha az ember minden kontextus nélkül látja őket. Az Elektroikus állam 141 oldalán keresztül tanúi lehetünk egy lány és egy Kid Kosmónak becézett sárga robot utazásának, egy épp megszűnő civilizációban, valamint egy természetellenes dolog létrejöttének, pontosabban megszületésének. Feelingre Stepehn King Mobilja elevenedik meg Glukhovsky Text regényének CSAK lefelé tartó érzelmi "hullám"vasútjával. Az elképzelés melyet író felvázolt egy neuro hálózatot tekintve ijesztő. !!SPOILER!! Az emberek bekötésekor létrejött egy intercerebrális, tehát agyak közöti mesterséges tudat a hálózaton, ami meg akart születni, és random gyilkolta a neurosisakokat használó emberekt és valahol, valamikor sikerült megszületnie, de ennek nincs kimondottan köze a láyhoz és a sárga kis robihoz. !!SPOILER!!

Akit érdekel, annak itt egy kis ambient ami kimondottan a könyhöz készült. 

A befejezés nekem valamiért különleges. A könyv úgy működik, hogy a képekhez tartozik egy narráció, melyet egy lány mesél, aki mellett ott egy robot, és a lány gondolatain keresztül tapasztalhatjuk meg a társadalom leépülését. Azonban az utolsó gondolat 8 oldallal a könyv vége előtt elhangzik, és a történetet (úgy, ahogy) csak a néma képek zárják, mely az olvasó fantáziájára hagyja, hogy mi történik, mindeközben mi az óceánt látjuk, és a szavak hiányával azon kaptam magamat, hogy hallottam a morajló hullámokat. Nem eg hosszú olvasmány, és a képek nagyon jó hangulatot adnak mellé. Remélem folytatja mert megöl a kíváncsiság, hogy mégis mi történt itt, és mégis mi fog még történni. Ha érdekel most épp -30% van a könyvre a Libriben

A bejegyzés trackback címe:

https://sotetjovo.blog.hu/api/trackback/id/tr8516227542

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása