A Tokyo szellemével nagyon régóta szemezek, de mivel a ebook és képregény torrent szcénát rendesen hazavágták, így nem is tettem mást, csak szemeztem. Aztán a Szukits bejelentette, hogy megjelenik itthon is keménykötésű kiadásban, magyarul, és én meg azonnal lecsaptam rá.

Los ​Angeles-i szigetek, 2089. Az emberek többsége kórosan technológiafüggő, a szennyezett világ elől jótékony tudatlanságba menekült élvhajhász, aki lop, csal és öl, csak hogy hozzájusson a következő digitális adagjához. Kiberizgalmak a nyomasztó valóság helyett – ez a nép új ópiuma, és egyetlen nagyvállalati gengszter, egy drótbáró uralja az egész hálózatot. De kihez is fordulhat egy ilyen gátlástalan zsarnok, ha fenyegetve érzi az uralmát? Erre valók az olyan rendbiztosok, mint Led Dent és Debbie Decay. Legújabb küldetésük Los Angeles mérgező pöcegödréből Tokió titokzatos édenkertjéig vezeti a kőkemény párost. De vajon át tud-e lépni a mételyben felnőtt rémálompár egy másik világba úgy, hogy nem taszítja romlásba?

A történet a cyberpunk körökben szokványosnak minősül, bekebelezett a rendszer, és szeretnél menekülni. Debbie és szerelme Teddy  a szomgverte Los Angelesben él, ahol mindent robotok intéznek, és az emberek kivételnélkül valamilyen drogfüggők (legyen az igazi drog vagy csak internet függés). Teddy egy szép napon bedrótozza magát, és átlényegül Led Dent-té, egy könyörtelen zsaruvá, Debbie meg kitart mellette és igyekszik visszahozni, és megpattani LA-ből, ami egy picit nehéz, de egyszercsak tálcán kínálják a lehetőséget nekik, és azzal élni kell. Csak aztán semmi nem úgy megy, ahogy kéne.

Nem sok képregényt olvastam (még), az író rajzoló párostól meg semmit, de Rick Remender sztoriját gyönyörűen életrekeltik Sean Murphy rajzai. Két problémám van csupán: a képregény néhol feleslegesen nyitottan kezeli a szexualitást, meg tudtm volna lenni a mellek és lógó férfi nemiszervek látványa nélkül (meg anélkül a jelenet nélkül is, ahol egy újságíró random rácuppan a gengszter farkára, mert egyszerűen semmi hozzáadott értéke nincs a jelenetnek). A másik pedig Debbie karakterének íve. Ugyan abba a csapdába estek az alkotók, mint a Tomb Raider fejlesztői. Mondom mire gondolok: egész pofásan építgették Lara karakterét, az első részben riadt kis egyetemista, a másodikban már rendesen küzd a Trinityvel, aztán jön a harmadik rész, és mindent sutba vágnak. Te vagy a megelevenedett dzsungel dühe, majd zokogsz mint egy kis pisis, és ezt rövid időn belül egymás után. Na Debbievel ugyan ez. Határozott elmével kezdünk, aztán !!SPOILER!! ő lesz a természet avatarja !!SPOILER!! és eldönti, hogy hidegretesz bárkit és bármit, aztán mikor elékerül aki fogvatartja a pasiját, akkor meg hírtelen, "jaaaaaj, nee, kérlek ne csináld". Nem lehetne egyszer olyan határozottt jellemű egyéneket írni, aki ha eldönt valamit, az végre is hajtja, és nem hagyjaa főgonoszt pofázni? Csapj rá egy farady kalitkát, és foglakozz vele később. Szerencsére rácsapták a képletes farady kalickát. De így sem teljes a győzelem, mert az utolsó oldalon azért előkerül egy eszközön a gonosz elméjének maradéka.

A külcsínyben nem találok hibát, bár nem igazán rajongok a nagy kiadványokért, mert megvannak a maguk hibái (pl hordozhatatlanság, és olvashatatlanság, és az hogy semilyen szabványhoz nem illeszkednek sok esetben, így a tárolásuk is kihívának minősül), de a Fumax jó munkát végzett. Minőségi papír, mely ugyan egy picit fényes, de nem tükröződik teljesen, jól olvasható este lámpa mellett is, méretre picit kisebb, mint egy A5-ös apír, és olyan másfél ujjnyi vastag, mégis kényelmesen olvasható, Monduk dacára annak, hogy 2089-ben játszódik a történet és viszonylag modern születésű (mindössze 10 éves a képregény első adagja) az írók nem igen gondolkodtak előre, inkább a retro felé fordultak (atari kontorlleres kiborg és társai), illetve érdekes látni 2010 befolyását, a 186. oldalon épp egy zsiványos Bieber számot kérnek a dj-től, és hát az a hely ahol Bieber valaha is zsiványos, az jó nem lehet.

A képregény utolsó kötete 2016-ban jelent meg (ez a Delux kiadás fordítása ugyebár) és a potenciál benne rejlik, ekintve, hogy a 10. fejezet vége nyitva van hagyva. Zárógondolatok: kreatív történet egy behálózott világról, és a rajzok is szépek és letisztultak. Mindenki meg fogja benne találni a neki való tartalmat. Aki miszticizmust akar, az is van enne, aki mélyebb tartalmat, az is akad, aki meg csak egy rémálom víziót egy esetleg jöbvőből, annak sem kell tovább keresgélnie. A karakterek ívének vezetésétől függetlenül tetszett a történet, és kellemes volt olvasni. De 7500 forint az akkor is 7500 forint, így azt mondanám, hogy akit esetleg zavarnak a felhozott negatívumok, az, sőt igazából mindenki, vásárlás előtt mindenképp tegyen egy próbát, és olvassa el online a képregényt, (itt megtehetitek) és ha bejött, akkor vegyétek meg közvetlen a kiadótól.