4 évvel ez előtt már egyszer foglalkoztunk üvegen történő adattárolással, ám itt vagyunk ismét. Most a Microsoft Silica nevű projektje miatt.

A Cambridge egyetem kutatói ugyan azt a technológiát használják, mint amit a 4 évvel ezelőtti cikkben is írtunk: nagyon rövid ideig tartó lézer égetéssel visznek fel adatot az üvegbe. Gyors ismétlés: a rövid ideig tartó lézer égetéssel ugyan az történik, mint a hagyományos CD/DVD/BR lemez esetében, csak ez a technológia nem ragasztott rétegekből, hanem egy homogén "tömbből" áll így elkerülik az esetleges rétegszétválást. Illetve van még egy csavar a dologban: nem csak egy síkban és irányban tud írni, hanem különböző mélységben ÉS irányban. Az adatok így egy térbeli hasábba rendeződik, melyet mikroszkóppal ki lehet olvasni. Gondolom a kis buborékok mélysége, iránya és alakja határozza meg a kiolvasandó adatot.

De akkor miben különbözik a Project Silica az "5D" üvegtől? Nos, a Silicának már laboron kívüli eredménye van, nem csak elméleti határia. Pontosan az, amivel 4 éve viccelődtem: kiírták az 1978-as Superman filmet egy 10x10-es üveglemezre. Bár az ok nem abban a cikkben illusztrációként a kiragadott jelenetben, hanem a az egyik régi Superman rádiójáték archiválási metódusában keresendő: ugyanis azt is üveglapokra archiválták. Eh, ez kevésbé vicces és ikonikus, de ők tudják. A kis plaketten 22 tekercsnyi film kapott helyet 75 giagbájtnyi nyers adat méretben, emellett még akadt hely 20-30 gigányi hibajavító adatnak is, Ezek az ún.: paritás bitek, amik arra valók, hogy ha a fő adat korruptálódna, akkor innét vissza lehet állítani a hibás részeket. Az archiválás koronázatlan királyai jelenleg az LTO szalagok, de ha ténylegesen sikerül forgalomba hozni ezeket az üveg lapkákat, akkor az előnyeik lehet letaszítják a szalagot a trónjáról. Az üveglapkák ugyanis kisebb helyen elférnek, és sokkal megengedőbbek ami a hőmérsékletet és klimatizálást illeti, és ami fontos: ignorálja a napszél kitöréseket. Csak arra kell figyelni, hogy ne törjenek össze, sőt, a működési elve miatt még akkor is menthető a helyzet, úgyhogy igazából egy dologra kell ügyelni: arra, hogy majd 2000 évvel később is legyen mivel olvasni. Mert az lesz majd kunszt.