El se hiszem, hogy a Geeks are Sexy oldal létezik még, de úgy tűnik, hogy de. És úgy tűnik tükröznek még érdekes tartalmat, a következő kis történetet egy olvasónk küldte nekünk. Kicsit emlékeztet a szigszalagos sztorira.

Adj egy unatkozó embernek egy csavarhúzót, és egy halom törmeléket találsz ott, ahol a hajód volt, és egy büszke ember ül majd a romok között.
– Nem értem – csattant idegesen Chuul állkapcsa –, miért nem vesszük el egyszerűen a szerszámot az embertől?
Minxx antennái felmeredtek, a döbbenet, a félelem vagy a meglepetés jeleként. - Nem lehet egyszerűen elvenni valamit az embertől. Ha megteszed, fel fogják forgatni a hajót, hogy megtalálják amit elvettél, vagy valami mással fogja helyettesíteni, ami további pusztításhoz vezet majd. Tudom miről beszélek, Ember-Marknak volt egy imbuszkulcsnak nevezett szerszáma, amellyel eltávolította a ruhatárolók ajtaját a szállásán, mert unatkozott. Amikor elvesztette, szó szerint felforgatta a hajót a gravitáció megfordításával.
- Chuul csápjai védekezően összegömbölyödtek. – A gravitációs vezérlők le vannak zárva, hogyan…
- Senki nem tudja hogyan. - Minxx megrázta kis szárnyait, ahogy a hirtelen felfelé zuhanás emléke visszatért benne - de az volt az érvelése, hogy a szerszám kieshet bármely rejtekhelyről, ahol megbújt. Bele se gondolt, hogy minden asztal, szék, felszerelés és személyzet is leesik. Hetekig tartott hogy helyre álljon a rend. Hogy igazságosak legyünk az emberekkel szemben, Mark csak a saját negyedében akarta megfordítani a gravitációt, de idézzem: „rossz gombot nyomott meg”. - egy mondat, amely félelmet kelt az ismert galaxis bármely intelligens lényében - A teljes sztorihoz hozzátartozik, hogy a hajó szinte minden helyiségében még mindig foltok voltak a mennyezeten a leejtett élelmiszerektől, vegyszerektől, különféle egyéb folyadékoktól és még néhány üres végbéltől is. Néhány faj tagjai egyszerűen nem értékelték a hirtelen irányváltást és az azt követő 10 méteres zuhanást a padlóvá vált plafon felé. Ezekután nem meglepő, hogy Márkot nem engedték a létfenntartó egységek vezérlésének közelébe.
- Végül nem találta meg az imbuszkulcsát - folytatta Minxx - azonban talált egy csavarhúzót, és nagyon örült neki, mikor nem jelentkezett érte az előző tulaja. A kapitány meg ráhagyta a dolgot, mert úgy tűnt, hogy az új játéka eléggé lefoglalja Markot ahhoz, hogy új galibát okozzon. Nem is számítottunk rá... - Minxx hangja elhalkult, ahogy a szárnyai ismét megremegtek. A csend túl hosszúra nyúlt, mintha Minxx nem akarta volna folytatni, Chuul meg túlságosan félt tovább részletekért követelőzni. Lassan de biztosan beszélgetőpartnere visszanyerte lélekjelenlétét.
- Nem számoltunk azzal, hogy mire lehet képes, ha egy megfelelő emelőkarhoz jut. Eltávot kaptunk amíg a hajó rendszereit helyrehozták a gravitációs baleset után. Hála istennek, a kapitány emberi-személy biztosítást kötött, különben a következő öt rakományszállításunk nyereségébe került volna. A díjak magasak voltak, de abszolút megérte. 14 műszak rotáció után Márk a stimuláció hiányára panaszkodott. Unalomnak nevezte az állapotot. A 15. műszak alatt egy kis időre eltűnt, az reméltük talált valamit amivel elfoglalhatta magát. Chuul félve tette fel a nyílvánvaló kérdést, hogy sikerült-e neki. Minxx megerősítően meglengette az antennáit.
- Az egyik raktérben találtunk rá, egy szétszedett bányaszonda darabjai között. Állítása szerint azért szedte szét, hogy rájöjjön, hogyan működik. Szerintünk majdnem 90%-ban szétszedte egy csavarhúzóval. Mark azt állította, hogy épp elkezdte összeszerelni a szondát, csak éppen nem emlékszik, hogy melyik alkatrész hová való. A kapitány, aki Mark szerint egy olyan a "pohár félig üres" típusú "ember" (jelentsen ez bármit is), csak annyit írt a csere beszerzőlapra indoklásként, hogy SZÉTszedve. Chuul természetes mimikrije hirtelen felvette a szék színét, amiben ültek.
- Azokon a szondákon nincsenek látható csavarok, mégis ho...
Minxx szárnyai ismét megremegtek.
- Senki nem tudja. De szétszedte. 
Chuul egy pillanatra elcsendesült. Még soha nem szolgált hajón emberrel. Hallotta, hogy „érdekessé” teszik a dolgokat, és ha valaha is bajba kerülsz, egy ember volt a legjobb dolog, ami valaha is az oldaladon állhat. Mindazonáltal… a gondolat, hogy egy ember ekkora kárt és pusztítást okoz pusztán a mentális vagy fizikai stimuláció hiánya miatt, egy kicsit ijesztő volt. Mi van akkor, ha éppen a hajtóművekre vagy a fegyverekre lesz kíváncsi?!
- Lehet állást kellene váltanom.
- Ne aggódj, biztonságban vagy - felelte Minxx, miközben csápjai mosolyra görbültek - a kapitány talált rá módot, hogy lefoglalja a szabadidejét. A legutolsó megállónknál rendelt egy fényes fémgömböt.
- Mégis milyen "fényes fémgömböt"? - rázta meg a fejét Chuul
Minxx csápjai fel le billegtek, enyhe nevetés jeleként.
- Semmi. Egy hasztalan gömb, nagyjából 60 centi átmérőjű. Mindenféle vacakból készült, csavarokól, fogaskerekekből, kapcsolókból, karokból. Az egész ketyere komplexnek tűnik, de valójában nincs funkciója. A kapitány azzal adta oda Marknak, hogy nézze meg, hogy meg tudja-e javítani. És ő meg 24 műszakrotáció óta molyol vele a szabadidejében. Szétszedheti és összerakhatja, ahányszor és ahogy akarja, de csinálni, na azt semmit nem fog.
Chuul éppen azon gondolkodott, milyen zseni lehet a hajó kapitánya, amikor kinyílt az étkező ajtaja, és belépett Mark. Egyik hóna alatt vitte a fényes gömböt, a másik kezében a csavarhúzót. Körülnézett, és látszólag nem vette észre a legénység tagjait. Elmosolyodott, amikor meglátott egy üres folyadéktartályt, és leült az asztalhoz a csészével. Chuul és Minxx kíváncsian nézték, ahogy Mark az asztalra teszi a gömböt a csésze elé. A csavarhúzóval meghúzott egy kis csavart, és megfordított egy kapcsolót. Egyszerre hallatszott az zúgás és óraműszerű kattogás, a gép mélyébe rejtett lámpák pislogása és még egy kis csengő hangja is. Ekkor egy kis tölcsér alakú fémdarab kinyílt a gép oldalán, és kis mennyiségű forró, fekete folyadékot öntött a csészébe. Mark ujjongva talpra ugrott, és elég hangosan kiabált ahhoz, hogy Chuul mimikrije ismét önkénytelenül életre keljen. Megragadta a gömböt, otthagyta a gőzölgő forró folyadékot, és az ajtóhoz lépett. Minxx megrökönyödve szólalt meg.
- Mark...?
Mark csak egy pillanatra állt meg az ajtóban, mindeközben ragadozó fogsora teljes egészében kilátszott. Chuul olvasott ezekről a „mosolyokról”, de még mindig zavaró volt látni. 
- Sajnálom Minxxi, de nem érek rá, el kell mondanom a kapitánynak, hogy megjavítottam a kávéfőzőjét.
És ezzel kifordult a szobából, magára hagyva Chuult és Minxxet a gondolataikkal. Bárhová is kéresse át magát Chuul, Minxx remélte, hogy ott neki is akad hely.

via.: injuries-in-dust