Sajnálatos módon attól még messze vagyunk, hogy valós mélyűri csatákról szóló, vagy hatalmas annó a Föld körbehajózásával egyenértékű expedíciókról készült beszámolókat olvassunk a Wikipédián, de azért a videójátékoknak hála kaphatunk egy aprócska betekintést, hogy milyen is lehetne majd. Most éppen az Elite Dangerous játékosai alkottak. Íme a Távoli világok, A második út.
Biztos vagyok benne, hogy anno 2014-ben, mikor még a régi oldal írt az EVE online akkori legnagyobb csatájáról, a B-R5RB rendszer vérfürdőjéről sokakat lenyűgözött, többek között engem is. Az EVE online mellett nem igen akadnak kiterjedt űrszimulátorok (remélem, hogy majd ha eljutunk az űrcsatározásig, akkor valaki felismeri az EVE játékosaiban rejlő potenciált). Ott a készülő Star Citizen (de ők szerintem még keresik, hogy mi is a játék célja) illetve az Elite Dangerous. A Távoli Világok nem egy újdonság, de most ismét megrendezték, a hatalmas galaxis átszelő túrát, mely összesen 6 hónapig tartott, és brutális lemorzsolódási rátárt tudhat magáénak (az űr nem egy játszótér, még akkor sem, ha szimulált) 13000-en vágtak neki az útnak, de ebből csak a 28,82%-uk, azaz 3747-en értek célt a Beagle-pont-nál, (a játékban a Sol-tól a legtávolabbi pont). Azért meg kell hagyni, egyes hajók igencsak sci-fi filmbe kínálkozó módon lelték vesztüket, például elragadta őket egy gravitációs kút, és nem tudtak megszabadulni a bolygóról.
A Távoli Világok azonban nem egyszerű kéjutazás (már ha azt kéjesnek lehet nevezni, hogy a semmiből a semmibe ugrasz, mert mint a Star Wars univerzumában, itt is beüthet a hipertér őrület, noha csak képletesen), az útnak több tudományos célja is volt. A 6 hónapos út alatt 51 millió rendszert szkenneltek, 1,6 millió bolygót kategorizáltak. Ezen kívül három igen érdekes projekt van folyamatban magában az játékon belül. GTP avagy a Galaktikus Térkép Projekt mely egy 4 éve futó munka, ahol a szimulált világ legérdekesebb elemeit szeretnék összegyűjteni (bolygók, ködök, anomáliák), és ez a küldetés önmagában 2353 db elemmel járult hozzá. aztán van egy másik, inkább réteg projekt, mely szintén térképadatbázist épít, de kizárólag egy típusból. Ők, az RZO vagyis a Ragyogó Zöld Óriások adatbázis projekt, mely kizárólag az életet hordozó gázóriásokkal foglalkozott/ik. A harmadik nagyobb méretű projekt (az EVE online fényeltolásos vizsgálatához hasonlítható kicsit) a TFP avagy 
a Transzgalaktikus Fémtérkép Projekt, melynek célja, hogy szkenn adatok alapján összehasonlítsa a saját galaxisunk fém térképével, hogy megállapíthassák, hogy milyen pontos szimulációja a játék a valóságnak (mellékesen én ezt elképesztőnek tartom) és nem szarral gurigáztak! Komplett leírás van arra, hogy miként és hogy hogyan kell a szkennelést végezni! Akit érdekel itt megtekinthet. És a legjobb a GYIK előtt található utolsó kérdés-válasz páros: "Miért csináljuk? Hát a tudásért." ennél nem is kell több. Aztán egy másik kis szívmelengető dolog: ezen az úton született meg a Páncélos Fókák (Hull Seals) szervezete, akik a Kerozin Patkányokhoz (Fuel Rats) hasonlóan játékosokból szerveződött, játékosokat mentő csapat lett, és az expedíció során több mint 830 mentést végeztek, ~99%-os sikerességi rátával. A Távoli világok második útja azért volt még egyedi és megszervezhető, mert sikerült új kihívást találni maguknak az elsőhöz és a másik egyéb 40 expedícióhoz képest. A flotta amelett, hogy mélyűri utazásra volt specelve, teljes bányász felszereléssel tette meg az utat, mert a játékosok a Sagittarius A* csillag mellett egy űrállomást akartak létesíteni, és ahhoz bezony tömérdek mennyiségű nyersanyag kellett. Demegérte, mert a Földtől mért 25899 fényéves távolságával ő az egyik legtávolabbi ilyen tudományos állomás, mely a közelben lévő szupermasszív feketelyukat tanulmányozza.
Zárószónak, íme egy szexi infografika az egész útról, ahol még több infó fel van tüntetve, jó böngészést, azért így, mert ordas nagy, és nem akarom, hogy mindenkinek ez az egy cikk megegye az adatforgalmát. Akit érdekel MINDEN infó az útról, annak erre tessék, itt a hivatalos oldaluk.
via.: RockPaperShotgun
