Folytatjuk a Valós halál cikksorozatunkat. A 2. évad már rég nézhető, de attól ez a cikk tele van spoilerekkel. , szóval ennek tudatában kattints. Amikor elkezdtem nézni a 2. évadot valami nem stimmelt. Mivel olvastam a trilógiát, és az első évad majdnem fejezetről-fejezetre valósította meg a történéseket, így én azzal számoltam, hogy egy másik naprendszerben, egy másik bolygón leszünk, és egy archeológiai expedíciónak leszünk majd a felbérelt őrei (higgyétek el nekem, érdekes lett volna, nagyon vártam rá). Ehhez képest egy pöppet meg voltam zavarodva, mikor Harlan világán kötöttünk ki, Carrerával és Quelcrist Falconerrel, aki ahelyett, hogy halott lenne, nagyon is él. Mondom mi van? Nos a válasz felettébb egyszerű: ignorálták a második könyvet. Már színészi szereposztás teaserénél szemen ütött, hogy Poe is részese a történetnek, amit tudtam, hogy nem lehetne. És mégis, mert Poe az alkotók saját elképzelése volt, és végül is annak ellenére, hogy Takot a nem ragaszkodó formaként ábrázolják, igenis lojális tud lenni.

Itt vagyunk, a jó ég tudja mennyi időkülönbséggel, de biztos, hogy a Rebőr után, Falconer él, vagy legalábbis valaki él Falconer bőrében, Tak meg "ébredésétől" kezdve bűnbak. Szép kilátások. Valamiért Konrad Harlan absztinenciát fogadott és lelépett a porondról, helyette a lánya adja az ukázt, aki láthatólag nincs a helyzet magaslatán (valójában meg irritálóan a háttérből irányít). Azonban eltérően az első évadtól a sorozat most csak nagyon nagy vonalakban követi a könyv történéseit. Igen Harlan világán játszódik a történet, és igen Falconer él, Joshua Kemp meg valamiért itt van, holott egy másik bolygón kellene lennie, 200 évvel ezelőtt.

Ez történik a filmben: Kovácsot felbérli Horace Axley, hogy védje meg. Kovács egy picit nagyon hezitál, és nem akaródzik neki semmit csinálni, de Axley beveti az ütőkártyáját, és kiejti a kulcsmondatot: láthatja Falconert. Kovács ugrik is a lehetőségre, és be is töltik a testbe, csakhogy úgy ébred fel, hogy hullák övezik, ami számára nem igen jó dolog. Szóval innentől konstans menekülőre fogja. Felkeresi a Rebőrből megismert Tanaseda Hideki és behajt egy régi szívességet. Amúgy mindeközben Harlanon (mert ott vagyunk, 30 évvel a Rebőr történései után, a gugli volt szíves és a tudtomra adta) az első évadból megismert Bancroft lelép a színről, és lánya Danica Bancroft veszi át a bolt irányítását, és épp egy tűzszünet megkötését, és a tok alapanyag bányászat újraindítását ünnepli mindenki. Carrerának és rajta közvetve a Protektorátusnak nem tetszik, hogy kijjebb akarják őket rudalni a bolygóról, mert akkor ugyebár nincs sáp, szóval megjelenik Carrera a színen (akinek Kovács múltjához vannak szálai). Mindeközben Kovács azon a gondolati vonalon elindulva, neki bezony itt túl kell élni, elkezdi felgöngyölíteni a gyilkosságokat, és így jutunk el Falconerhez egy két epizód múlva, aki azonban nem teljesen maga. Egyik pillanatban gyilkolgép, másikban meg kissé összetört nő. Persze nem csak ő az egyetlen összetört személyiség. Poe-t kicsit megcsámcsogta az első évadban elszenvedett fragmentációs támadás, és ez kezd igencsak megmutatkozni rajta, de a reboot kockázatos volna, mert minden emléke ugrana. A fő sodrat alatt összeszaladnak egy Dig 301 nevű archeológus AI-val, aki ugyan az elején nem igen akar segíteni, de Takeshi sármja behálózza, és felbérli az időközben meglelt Falconer ápolására, mert ezt a feladatkört a romló képességű Pe nem tudná ellátni. Na nem mintha lenne mit óvni, mert Falconer eléggé a saját feje után megy, illetve ugye nem a sajátja után, mert nyílván van benne valaki. Szóval kiszöknek a városból. A történet ezalatt több párhuzamos szálat is futtat, pl., még korábban Carrera miután megbizonyosodott, hogy Kovács itt van el is kapja azt, és prezentálja Danicának, aki bedobja a Küldöttet egy modern gladiátor viadalra, ahol az emlékeiből kinyert személyek ellen, többek között Ortega, a saját húga (akinek nem okoz neki különösebb nehézséget kitörni a nyakát) és jön a csavar, bedobják ellene Falconert is. Igen ám, akad egy kis bibi: az érkező Falconer nem szinti, mint a többi harcos, hanem az igazi szóval így lel rá Kovács Falconerre. A "szökését" követően, Carrera lekéri Kovács egy 300 évvel ezelőtti biztonsági mentését, és az pont megérkezik, mielőtt bolygóra vonatkozó tűnyalábolás embargót (ez a tudat továbbítás megoldása) vezetnek be, és elindul a macska-egér harc, melyben úgy tűnik, hogy Kovács és kicsi csapata mindig egy lépéssel előrébb van (noha nyúlfaroknyival). Apropó Kovács és csapata: sikeresen elhagyták a várost, és Kempék tábora felé tartanak (valójában nem, hanem az Erődhöz, oda ahol sok-sok évvel ezelőtt eltaposták Falconer lázadását), hogy hátha majd ott visszajönnek az emlékek. Aztán elérkezik a várva várt összecsapás, a fiatal és az "idős" Kovács között, és rövid időre helyet cserélnek, és a Carrera által lekért Kovács kóricál egy picit Falconerrel, aki hamar átlát a dolgokon (és megásatja vele a saját sírját). Megjelenik Kemp a színen, akiről kiderül, hogy Danica pincsije, és a gazdi minden további gondolkodás nélkül ledarálja. Harlan egét őrző angyaltűz rendszer (ami minden lelő, ami magasabban repül, mint ahogy azt kellene) pedig ezt a pillanatot választja, hogy az eseményekbe szóljon, és, hát nincs mit szépíteni, marha sok mindenkit eléget, amire eddig nem volt precedens, szóval mindenki kicsit izgatott lesz, hogy úúú, az angyaltüzet lehet fegyverplatformként használni. Vissza Harlan fővárosába, mert nincs jobb dolgunk. Egy kicsit kacifántos úton, Tanaseda és később Trepp bátyjának halálával, rájövünk, hogy miért halnak gyorsan az alapító matuk, és hogy valójában egy marslakó tudata van befészkelve Falconer tudatában, akit Kovács áruló húga ítélt örökké tartó cryo kínzásra. Kis csapatunk, elhatározza, hogy megoldják ezt a problémát, no igen ám, de egy kis gixer ide is befér, és végül is Carrerában köt ki az igen dühös marsi idegenünk, és ámokfutásba kezd. Le lehetne csillapítani, de Danica nem igen óhajt közreműködő lenni, és persze, hogy le akarja lőni a Carrera testébe burkolt idegent (tippelhettek, de megmondom: marha rossz ötlet). Az egész balhénak az angyaltűz vet véget. Trepp, Kovács 2.0 (akinek görbe tükröt tartottak az arca elé) túlélik, ahogy Falconer is, aki, köszöni szépen megpattan egy másik bolygóra, ahol majd egy új lázadást robbant ki, ha már Harlanon végzett, szóval, nincs Kovács x Falconer happy end. De a 3. évadot ügyesen megalapozzák: záró jelenetként megkapjuk, hogy Dig-301 (immáron Annabel) vezeti a Nevermore hotelt, és fogadja Poe-t aki ismét rácsodálkozik mindenre (a jelek szerint az emlékmentés nem sikerült) de mást mentettek bele, egy nyers DHF másolatot, na vajon kié lehet?

Nem tagadom, szépen megírt és eljátszott sztorit hoztak össze az írók, azonban bárcsak tudnám, hogy miért kellett ennyire eltérni a könyvtől, és pont a leghúsosabb részleteket kihagyni? A könyvben Takot nem Axley béli fel, hanem egyenesen maga a Harlan család, aki megint rátette a mancsát Kovács DHF-jére (ez homályos részlet a könyvben is, de hát amikor nem számít, hogy milyen tested van, addig élsz, míg a tokod intakt), és azzal a céllal bérelték fel, hogy kinyírja önmagát. Na jó, nem önmagát, de valaki meg megkaparintotta az ő eredeti testét, és vele együtt egy régebbi DHF másolatot, és most az rajcsúrozik Harlan világán. Az Első családok fejei nem hullanak, mint a légy, és végképp nem Quell öli őket sorra. Szóval éppenhogy ők hozzák ki a jégről kedvenc japán-magyar gyilkológépünket, és bízzák meg saját maga levadászásával. A sorozatban is kihozzák Kovács 300 évvel ezelőtt letárolt, akkor még Protektorátusi katona énképét, és cincálják is egymás idegeit, de ez a szál nem végződik egy golyó ütötte sebbel, noha az ötlet hasonló, csak itt fordítva történik a vadászat. Kovács a könyvben egy viszonylag hatalmas kerülővel jut el a saját maga kiiktatásáig, és a végkifejletig, azonban a sorozat teljesen le van korlátozva Harlan fővárosára. A mimiteket (egy nano fegyverrendszer, mely egy kicsit elszabadult), az új-hoki kalandozásokat mélyen Harlan hátországában, hogy hogyan találja meg véletlenül Kovács valójában Falconert és volt szerelmét Virgini Vidaurát (akiről eddig egy szó sem esett), hogy döntik meg a harlani uralkodó családok hatalmát, a slusszpoént, hogy valójában mi is az Angyaltűz ágyúrendszer Harlan egén (az bezony az alienek eredeti tűnyaláb rendszere, és bezony Falconer anno nem halt meg, hanem felmásolódott a tudata az alienek merevlemezére, és ő is, meg Vidaura is véletlenül töltődtek be más emberek tokjába), egyszóval mindent, ami a 3. könyv lényegi gerincét alkotta kihagyták. 

Íme az első hivatalos megjelenése a militarisztikus idegenjeinkek, nem találkoznék vele szívesen.

A Netflix írói valamiért teljesen összevissza irányba vitték el a történetet. Lekorlátozták a történéseket Harlanra, és egy ici-picit belekevertek a 2. könyv archeológusos történéseiből. Kicsit politikai játszma vergődős illata volt, amit nem igazán szeretek. Néhány felsorolt változásért kár, mert érdekesebben lehetett volna kihozni, noha jóval hosszabb is lett volna így ez az évad, talán hosszabb is, mint az első. Az első évad után valahogy egy picit hiányérzetem van, valami nem stimmelt a sorozattal. A változtatások, ugyan szembetűnőek (mondjuk csak annak, aki olvasta a könyveket), de koránt sem rosszul végrehajtott változtatásokról beszélünk. Kimondottan tetszettek az egyedi megoldásaik, amikkel átalakították a történetet nekik megfelelőre, pl.: hogy Falconerben ott volt egy idegen tudata, aki bosszúra szomjazik, hogy Carrera mit keresett itt, holott 200 évvel máshol kellene lennie Kemppel együtt, hogy hogyan lett a mondvacsinált harc Harlan világán, hogyan került ide Poe, és mi történik vele. Meg végre vethettünk egy pillantást a marslakóink csúf pofájára, az volt az évad csúcspontja. A Takashi vs Takashi 2.0 szálakon való csavarást is a világnak megfelelő folytonossággal oldották meg és szereplők színészi játékára sem lehetett panasz, noha nekem jobban bejött az első évad Joel Kinnaman által alakított Kovácsa, mint Anthony Mackie által alakított karakter. Az elsőtől mindenkiben megállt a szar is vigyázban, a másodikat meg mindneki úgy kezelte, mint egy felvizezett változatot. Apropó Mackie, az a jelenetsor, mikor eljátszotta, hogy ő valójában Trepp, aki éppen Kovácsot alakítja (áh a testcsere egyszerűségének csodái) egyszerűen zseniális volt. De egyébként valami hiányzott, lehet, hogy a díszletek közül. Lehet, hogy az zavart, hogy csak 8 epizód volt. Lehet, hogy csak nagyon akartam látni a második könyvben feltűnő idegen hajót. Ennek ellenére ajánlom megtekintésre, mert az eltérésektől függetlenül koherens egész, és figyel minden apró részletre, és nézette magát, és valószínűleg innentől az eddigi történésekre fog építeni az utolsó 3. évad.