Megvalósult Mass Effect cucmókról már írtunk (az eredeti blog aztán mi is még egyszer) most örömmel hozok nektek én is egyet.
A Mass Effect 2-ben az Illusive man miután a Lazarus projekt keretében újjáélesztette Shepardot, alátette a Normandy SR2-őt adott még egy ajándékot hőn szeretett N7-es katonánknak, egy közvetlen qantum telefon vonalat, amit nemes egyszerűséggel QEC-nek (Quantum Entangled Communicator) hívnak. Ez kizárólag testvér QEC egységek között tesz lehetővé a játékban intergalaktikus hívást, nagy biztonsággal. Az elv ugye az, hogy az eszköz egy kvantum bit párt használ, melyek összefonódtak. A következő leírás biztosan nem lesz pontos, elvégre nem vagyok fizikus, de megpróbáltam úgy összeszedni, hogy érthető legyen. A kvantumfizikáról ismeretes ez a meme, szerintem már mindenki látta legalább egyszer.
A qubitek egyszerre több állapotban is léteznek, és az állapotukra behatással lehet bárminemű megfigyelés. Azonban az összefonódott qubit párokat úgy kell elképzelni mint két kockát, melyek végeredménye még nem eldöntött DE összegük mindig 7 lesz, lényegtelen, hogy hányat dobsz. És most jön a fontos része: lényegtelen, hogy milyen távol vannak egymástól. Nos 2020 decemberében a tudósoknak ugyan még intergalaktikus távolságokat nem sikerült áthidalni, de 44 km-en 90%-os pontossággal sikerült "adatot közölni". Ráadásul állításuk szerint nem specializált eszközökkel, hanem már elérhető felszereléssel, és kompatibilis a jelenlegi hagyományos internet infrastruktúrával is, noha megjegyzik, hogy a távolság még mindig problémát jelent. A kísérlet során 44 km üvegszálat használtak, de a Fermilab és Caltech kutatói rámutattak, hogy már itt is jelen volt zaj a rendszerben. És itt visszatérnék az idézőjeles "adatközléshez". A kísérletet nem úgy kell érteni, hogy valós adatot továbbítottak 44 km-re, hanem mindössze egy darab qubitet. Na de várj Wittigen, nem azt mondtad, hogy qubit párokról van szó? Igen, csak az összefonódott qubit párok feltétele a legalább 2 qubit, de lehet több is. Igen, nekem is fáj a fejem.
Szóval vegyük Bélát és Alízt. Béla és Alíz is generál magának egy egy qubit párt, aztán Bob küld egyet Alíznak, aki összeméri a sajátjával, ami önmagában nem jelentene semmit, míg az adatok vissza nem jutnak Bélához valamilyen módon, és ő azt a mérést összeveti a sajátjával. A kísérletben azonban részt vett egy harmadik fél, nevezzük őt Cecilnek. Cecilnek Alíz és Béla is elküld egy-egy qubitet a sajátjaiból, melyet Cecil egyidőben összevet és a másik két fél hitelesít. Mindeközben Béla a hozzá eljuttatott qbiteket melyet Alíz egy lézerrel generált, összeveti az ideális esettel (mely nyilván csak a matematikában létezhet, mint a tökéletes gép) és ez adja meg az "adatközlés" pontosságát. Igen, nem egyszerű a dolog annyi biztos.
De mire lesz ez nekünk jó? Nos a Caltech és a Fermi labor közösen elkezdett lefektetni egy Chichago környéki kvantum internet hálózat alapjait (mely amúgy ha jól értem a két labor között már működik, és így is teszteltek), és az adatok majdnem azonnali átvitelét teszi lehetővé. Illetve titkosításban és digitális aláírásban lehet még majd szép nagy pályája, elvégre kvantumrészecskéket hamisítani nagyjából lehetetlen (a jelenlegi tudásunkkal).
via.: Caltech, Unichichago, Sciencealert
