3 embernek tartozom köszönettel e cikk megszületsért: Kollegámnak, aki elhajtott, hogy Wittigen te most hazamész, és letöltöd a játékot és kijátszod. Mokey videósnak, aki egy betű leütése nélkül írt egy szerelmes levelet a játékhoz, valamint Luke Correria videósnak, aki szavakba öntötte azt, amit nem tudtam, hogy el akarok mondani. De vissza a forráshoz.
Történetünk jó egy évvel ez előtt kezdődik, egy éjszakai műszakos beszélgetéssel, ahol is Wittigen azt hitte, hogy a Titanfall 2 az kizárólag egy konzol és multiplayer játék, mire kollegám válasza: "Srác. SRÁC. S R Á C. Te most szépen fogod magad, és mikor hazaérsz, letöltöd a játékot, és addig ne állsz a szemem elé, még nincs meg minden achievment, amit a sztoriban össze lehet szedni." Nos szánom bánom, az achievmentekkel még adós vagyok. De a sztori megvan.
Kis backstory a Titánon: mint látszik, kicsit összekevertem a szezont a fazonnal. A Titanfall 1 tényleg csak egy konzol és multi only játék, húzták is egy kicsit, hogy meh, így ignoráltam, hogy megcsinálták a második játékot, immár PC-re is, és immár van hozzá történet is. A Respawn entertainment fejlesztette és az EA adta ki, és mondanom sem kell, az előbbiben nem nagyon bíztak a játékosok, mert a T1 az jobb esetben is közepes volt, az utóbbi meg legalább szabotálta, [megjelenési dátummal, meg egyebekkkel, ez benne van a második videóban, kinézni onnét]. Tipik EA, szerencsére a Respawn még tartja a fejét és nem lőtték még bele az EA tömegsírba.
A sztoriban Jack Coopert alakítod, aki Titán pilótának készül, és egy bevetés során hirtelen promócióban részesül, mert BT-7274 eredeti kapitánya Lastimosa sajnálatos módon életét veszíti. És kezdetét is veszi a versenyfutás az idővel, egy állítólagos tömegpusztító fegyver megtalálása érdekében.
Még tán nyáron Symon rámírt, hogy "Hé choom, mondj nekem jó játékot!", és azon kaptam magam, hogy szenvedélyesen letettem a voksom a T2 mellett, és akkor realizáltam, hogy milyen mély nyomot is hagyott bennem a játék. Specifikusan BT. Szóval itt vagyunk, és most NEKTEK ajánlom a Titanfall 2-őt. Nektek akik szeretik a nagy, és öntudattal rendelkező robotokat, és szerettek különféle módon zúzni. A játék a movement-shooter műfajt gazdagítja. Képzeld el úgy, mint anno a Mirrors Edget (a 2008-as eredeti ME-t), csak ennek a fejét belenyomták egy halom speedbe. Már a ME-ben is figyelni kellett a momentumodra, de ott az ugrálós részek után végeszakadt a dolognak, azoban itt nem csak néhány helyen és időben használhatod őket, hanem bárhol és bármikor, ha csak egy négyzetcentimérenyi szabad felület is akad, és a kedved úgy tartja. Az első végigvitelre még éppcsak elkezded majd kapargatni a felszínét annak, hogy mit lehet benne tenni (tényleg nézzétek meg Mokey videóját, egy gramm spoiler nincs benne), de tökéletesen bemutatja mire képes a játék. Ja el is felejtettem, a játékot ugyan az a motor hajtja, mint ami a Half-Life 2-őt, és ég és föld a két játék. És igen, szerintem a játék megéri a 30 eurót amit kérnek érte. A mai napig. Akinek pedig érdekes, a multi része is elég aktív lett, azzal, hogy Steamre került, nem úgy mint a Dreadnought.
Utó irat: akarok egy BT szobrot.... meg egy Mirrors Edge játékot jó sztorival és ennek a játéknak a momentum mechanikájával, mert a Catalyst sehogy nem lett jó.
