Számtalan film foglalkozik egy esetleges meteor csapás utóhatásaival, ami lássuk be, reális, hiszen az űr cseszett nagy, és igazából csak kis százaléka van megfigyelve. Meg hát egy gyorsan mozgó, és saját fénnyel rendelkező objektumot elég nehéz kiszűrni nem de bár? Na és akkor parancsoljatok, ez történne, ha csak egy közepes meteor eltalálna minket.

Vegyünk egy közepes (a tanulmányban csak potom 10 km átmérővel rendelkező) aszteroidát, és állítsuk ütközőpályára a Földdel.

A félreértések elkerülése végett a képen a 67/P Churyumov-Gerasimenko üstökös látható.

Vajon mi lesz az eredmény? Először is egy 15 km átmérőjű kráter, tonnányi por, feltéve hogy a szárazföldbe csapódik, és egy masszív lehűlés. A légkörbe kerülő por egyfajta szigetelőként működne, és nem jutna elég napfény a felszínre,és ez az állapot 6-10 évig állandó lene, így sok folyamat, pl a fotoszintézis megszűnne. Nuku fotoszintézis, nuku növények.... koránt sem biztató, de menjünk tovább. A sötétségnek köszönhetően szétesne a táplálék lánc, és mi szépen lassan éhen halnánk. De előbb megfagynánk, és megsülnénk, ha a legrosszabb eset szerinti forgató könyv zajlana le, történetesen, hogy az első két év alatt 70%-kal sötétedne a föld lékköre, ezzel átlagos 8 C° fokra süllyesztve a bolygónk hőmérsékletét. Ezen kívül a légkörbe jutott por nem csak az UV fényt, hanem a sugárzást is elnyelné, mely hatására az felmelegítené az atmoszféránkat, és az abban létrejövő kémiai reakciók hatására az ózonrétegünk megszűnne létezni. Jó kilátások ugye?? (UV kitettségi listán 11, már elég durva. Na, az ózon réteg nélkül ez az érték 20-ra változna.) De öröm az ürömben: legalább nem okozna tömeges kihalást. És van bizakodásra okunk, elvégre a tudósok állítása szerint ilyen méretű eseményre csak 500000 évente van esélyünk. Egész helyre kilátások, nem de bár?

via: IFLS