A sci-fi techek rajongói jól teszik, ha követik az orvostudomány fejlődését, mert ott történnek az igazán Shadowrunba illő dolgok. Volt már 3D nyomtatott titánium koponya és csípő pótlék és az Én a robot filmben is látható bőr spray A Yale egyetem tudósok csapata most egy teljesen új metódust dolgozott ki bőrimplantátumuk készítésére. 

Jelenleg két metódus van a hiányzó bőr pótlására: a jobbik eset ha a páciens saját bőréből meg tudják oldni a dolgot, mert a kilökődés esélye ebben az esetben zéró. Ilyenkor delikvens testéről vételeznek máshonnan bőr és azt ültetik be a megsérült területre (ilyenkor fordulhat elő, hogy egy nőnek szakálla nő, mert az ágyékáról vették a beültetendő bőrt). A másik lehetőség, hogy más, külső forrásból pótolják az elvesztett bőrt. Mostanában ezt egy halbőrrel csinálják, ahol viszonylag kicsi a kilökődés esélye, de attól még megvan. Cikkünk tárgya azért különleges mert küszöböli az egyik legnagyobb problémát, amiért a bőrbeültetések nem sikeresek (a kilökődésen kívül): azaz, hogy nem kapnak vért, és tápanyagot, és nem tudják fenntartani magukat.

A képen a nyomtatási metódus, és a különbségek különböző alkotósejtekre lebontva az alapul szolgáló és a mesterségesen előállított bőr között

A bőrt két lépcsőben nyomtatják, kétféle bio-tintából. Az első köldökzsinór sejtek, méhlepény sejtek, érrendszert alkotó sejtekből áll, és ezek adják az alap réteget, melyet a patkányok farkát is alkotó kollagénbe ágyaznak, majd ezt egy másik bio-tinta követi, ami a tényleges bőr réteget fogja alkotni, ez a tinta pusztán fitymából izolált keratinocitákból áll. A tesztben 4 °C fokon nyomtattak több napig, két rétegben, mindezt egy közkereskedelemben is elérhető bionyomtatóval. Tesztek kimutatták, hogy az ily módon létrehozott "érrendszer" a 2. és 4. héten is jelen volt a kiiktatott immunrendszerű egéren, ahová beültették. Ugyan a létrehozott bőr jelenleg kicsi, de a technológia bemutatta a képességeit, a kutatók a következő körben azon fognak dolgozni, hogy CRISP metódussal úgy alakítsák egy ilyen bőrnek a genetikai kódját, hogy majd ne lökje majd ki az azt megkapó személy. Hatalmas hála a Sci-Hub működtetőinek, akik lehetővé tették, hogy elolvashassam az eredeti publikált tudományos cikket, anélkül, hogy 60 dolláromba kerüljön az (noha nem mindenhol értettem :D). Ha ti is el szeretnétek olvasni, akkor erre tessék.

via.: neewsweek