Eredetileg egy teljesen más Ghibli stúdióval kapcsolatos könyvet akartam megrendelni, a Nem hivatalos szakácskönyvet, de áldom a sorsot(?), hogy végülis nem arra esett a választásom, ugyanis az írótól van másik könyvem, és nem vagyok vele megelégedve, így esett a választásom inkább az Art of Nasicaä könyvre.

Hayao Myazakit és a Nauszikaa-t remélem senkinek nem kell bemutatni, de ha mégis, a Studio Ghibli viszonylag ritkán kalandozott sci-fi-ben, a poszt-apokaliptikus műfaj meg aztán még inkább idegen tőlük. A Nauszikaa az egyik kivétel, mely mind két műfaj jeles képviselője. Van benne minden, biorobotok, egy meg nem nevezett világégés, vírus, bazi nagy rovarok és még harcból is bőven kijut. Igazi csemege. Hasonlóképp a könyv is.

Az első oldalakról kiderül, hogy a projek nem is Nausicaa-ként indult, hanem a legtöbb concept két meg nem valósult korai projektjéhez, Richard Corben Rowlf képregény adaptációjához illetve a  Warring States Demon Castle fantázia néven futott projektjéhez készítette Myazaki, amikből nem lett semmi, de cserébe a stílusirányzat visszaköszön ránk a Szél hercegnőjében. 

Rowlf	Tippre a Warring States Demon Castle-höz készültt de már itt disztinkt Nauszikaa vibeja van

Nauszikaä- nak kalandos a születése, 1981-ben kezdődik, ugyanis akkor indult a manga sorozat, és általánosságban elmondható róla, hogy jó fogadtatása volt (én is tervezem beszerezni, mert van egy sanda gyanúm, hogy sokkal több anyag van még itt, mint amit a film megmutat nekünk). Aztán 1982-ben az év legérdekesebb mangájának választották. Ennek hatására az Animage főszerkesztője (itt futott a manga széria) elgondolkozott egy 5 perces animáció készítésén, amit még az ötlet felmerülésének napján tálalták ezt Miyazakinak, aki érthetően húzta a száját, mert mégis, mit csináljon 5 perccel? A főszerkesztő az egyetlen logikus lépést tette: megduplázta a rendelkezésre álló időt, amire már Miyazaki is elgondolkozott. Aztán mégsem lett belőle semmi, mert innen-onnan kaptak fülest meg számolgattak, és kijött, hogy 1982-ben került volna csak az a 10 perc 5 millió yenbe, még akkor is, ha minden lehetséges ponton spúrkodnak.

Egy a sok fel nem használt concept art közül.

"Egy irányíthatatlanul száguldó teherautó"

Szóval '82 novemberéig jegelve lett a a pilot film projekt, hogy aztán ismét felébredjen a téli álmából, most már egy 30 perces TV epizód ötletének formájában. Miyazaki azonban tovább ütötte a vasat. "30 perc az félút, se itt, se ott, de ha lenne 70 percünk - ami pont egy normális TV special - akkor csinálhatnánk valamit, ami igazán mond valamit". Az eredeti concept pedig a következő volt: a film Nauszikaä gyerekkoráról szólt volna. A  völgy örökösnője 5 éves korától kis papírsárkányával gyakorol, hogy felnőttként széllovas lehessen. A széllovast ebben az univerzumban olyan embernek kell elképzelni, aki képes érzékelni a légnyomásban és áramlásban kialakult változásokat, és képes észlelni a Rothadás tengeréből érkező spórákat. A film Nauszikaä gyerekkoráról és felnőtté válásáról, valamint Yupával és a pici lárva Ohmmal való találkozásáról szólt volna. Ennek amúgy maradványait láthatjuk a filmben, Nauszikaä halovány emlékei képében. Azonban ez az ambiciózus próbálkozás a hozzá járuló árcédulával párosult. Belsős kalkulációk szerint akár 1 milliárd yen is lehetett volna a produkciós költség. Szóval az irányíthatatlanul száguldó teherautó elég találó kifejezés a projektre. 1982 decemberében járunk, és így fordítjuk át a naptárat 1983-ra. Az új év új meglepetéseket és hirtelen fejleményeket hozott: kiderült, hogy a Tokuma Shouten marketing cég sales csapatában is dolgozott egy Miyazaki fiú, Shiro Miyazaki, Hayao öccse, aki azonnal elkezdte verni a tam-tamot, és a hypevonat megértő fülekre talált mert nem sokra rá a két cég asztalhoz ült, és megszületett egy kooperációs megegyezés. Viszont ezzel együtt megszületett egy nagyon szoros menetterv is: a filmnek '84 márciusára a mozikba kellett kerülnie. Ez azt jelentette, hogy szinkron februárban, a végleges animáció januárban el kell készüljön, decemberben a maradék apróságok befejezése. Ez azt jelentette, hogy legkésőbb augusztus elsején el kell kezdeniük az animációt, félig kész storyboard-dal. A forgatókönyvet júniusra befejezni, a produkciós dizájnak májusig fixálódnia kell. Amikor ez a beszélgetés megesett már áprilisban jártunk, és Hayao többszörösen túl volt terhelve, mert más projektek is voltak a vállán. De megoldhatónak látszott. Miyazakinak volt egy fontos kikötése: régi barátja Isao Takahata lesz a rendező, aki végül is elfogadta a felkérést. És ketten nekiláttak a lehetetlennek tűnő feladatnak: felhajtani a produkciós csapatot, animátorokat, befejezni a forgatókönyvet és miegyebet. Egy csődbe ment játékteremben rendezték be az "előkészítőt" ahol Miyazaki egy álló hónapig napi két conceptet tolt ki a kezei közül, hogy aztán a hónap közepétől elkezdjék véglegesíteni a forgatókönyvet, mely amúgy igazából nagyvonalakban megegyezik a filmben látottal, azonban nagyon sok jelenetet húztak ki, de az általános üzenet megmaradt (becslések alapján amúgy az eredeti script megfilmesítése kb 3 év lett volna). Ezt követően megkezdődött a versenyfutás az idővel, de csodával határos módon (meg néhány animátor 4 órás alvásaival napok között és még néhány 48 órás nappal) sikerült befejezni időre az animációt. Amint ez megvolt a limitált időt a szinkronra, hangeffektek és a zene keverésére szánták, ahol még kevesebbet aludtak. 

A kötetről

Szép masszív, varrott gerincű könyv, (sajnos) fényes papírra nyomva. A könyv igazából inkább egy production napló, mint sem artbook. A kulcs különbség a két féle könyv között, hogy az artbookban nem csak illusztráció szerepét töltik be a képek, hanem ők adják a tartalmat és a szöveg az "illusztráció", ezentúl nem magával a film készülésével foglalkozik, hanem az adott film univerzumát bontja ki több esetben soha nem látott, vagy meg nem valósult de papírra vetett concept artok ként (erre példának nagyon jó a keresztmetszetes és visual dictionary könyvek a Star Warsból). Ugyan így is akad benne jó szerivel eddig nem látott concept art, illetve a legtöbb repülőről akad szerkezeti rajz is (jut is eszembe, ölnék egy Ghibli keresztmetszetes könyvért). Inkább szól a film létrejöttének körülményeiről, a cikk információinak jó részét is onnét fordítottam, Ide is biggyesztek még néhányat azokból a jó kis rajzokból.

Mondjuk igazán lefordíthatták volna a japán utasításokat Myazakitól...

Ebben a könyvben sem csalódtam. Ha megtetszett vagy el akarod olvasni a nem rövidített történetét a film készülésének, akkor a Libristó a barátod (ne is mond, most regisztráltam rá, és már 68000 forintnyi könyv várja a megvételét).

A sorozat többi részét itt megtalálod.