A Karók földjén az egyik első cikk volt, és az egyik legelső film, amit bemutattam nektek én. Nem is emlékszem, hogy hogyan találta rá, de az biztos Daybreakers-szel (az egyik, hanem A legjobb vámpíros film) egy szinten áll, és nem vesztett semmit az élményből így 7 évvel később sem. És mint kiderült, 2016-ban kapott folytatást. Lássuk meg tudja e ugrani a lécet.
A 2016-os film közvetlen folytatása az elsőnek, és teljes szereplőgárda visszatért, noha van ki nagyon rövid ideig. Ugye az első részt ott hagytuk abba, hogy Martin és Peggy, Mister nélkül New Eden felé vették az irányt, és a film nyitányából kiderül, hogy biztonságban célt értek, sőt még családot is alapítottak. A családi idill, és ezzel együtt Peggy és tündéri kilányuk élete is véget ér egy vámpír támadásban. Martin a dühtől és bosszúvágytól hajtva délnek indul, hogy Mistert megtalálja és a segítségével ismét a Testvériség nevű ultravallásos vámpírhívő csoport alá gyújtson.
Van a filmben minden. Új, okosabb vámpírok, új karakterek és helyszínek. Tömérdek apróságot megtudunk Misterről és az előéletéről, de valahogy nem nyújtja ugyan azt az érzést, mint az első film. Mondhatni semmi nem klappol, sem a colorgrading, sem a képivilág. Valahogy olyan érzésem volt, hogy lehet ugyan, hogy több pénzük volt viszont az egésznek spórolás érzete van. Martin eredeti karakterének szöges ellentéte az a folyamatosan dühöngő figura aki az után lett, hogy lemészárolták a családját (bár legalább indokolva van, hogy miért ennyire morcos). A sztori sem kerek egész, a kapkodás érzése van, itt már kimondott történetet akartak belepaszírozni a világba, nem pedig egy roadmovie volt, ami sajnálatos módon meglátszik. A színészi játék az eredetiben sem volt oszkárgyanús, de nem volt rossz száj íze annak sem, amikor a terhes énekeslány próbált műszínészkedni, hogy csapdába csaljanak valakit. Sőt eljátszani színészként, hogy szar színész vagy még nagyobb kihívás is talán. Ebben a filmben több dialógus és szereplő is akadt aki viszont vehetett volna még színészi leckéket. Pl.: a pultos srác akinek a boltjában Martin keresi Mistert az egyenesen szar jelenet, de később Mister régi barátjai is, és maga Mistert játszó Nick Damici is negatív irányba remekel (az első filmben ő is sokkal jobb volt). Ez és a már fent említett hibák összesítve nem eredményeznek egy jó filmet. Viszont azt el kell ismernem, hogy nagyon tökéletesen mutatja meg, hogy a kultista degeneráltak mennyire fognak visszafelé progresszálni, ha szétesik a rend és szabadon engedik őket, hadd garázdálkodjanak. Összességében a filmben semmi boldogság nincs, csak egy lefelé tartó lejtmenet, mintha elhagyott volna mindenkit az élnivágyás. Mondjuk ezzel nyit a film, szóval valamilyen szinten stimmel is. Bárcsak Martinnak életben maradt volna a családja.
