Bevallom őszintén,engem nem fogott meg a 2016-ban a Doom rebbotja. Szépnek szép, de számomra itt véget is ért. 20 percre tudott játékban tartani (összesen 8 órám van benne). Az Eternal-lal egyáltalán nem játszottam, viszont az átvezető videókat megnéztem, és már ott sántított valami. Grinderbar azonban végigtolta a játékot, és papírra vetette nektek a gondolatait. Úgyhogy át is adom neki a szót.

Azért szeretem a Bloodlustot, mert magyar sci-fi/cyberpunk (kicsit Shadowrunra hajaz, de nagytestvérről példát venni nem bűn, és a rajzstílusa megközelíti a nyugati képregények stílusát, és nem próbál valami egyedit csinálni (ami több esetben csak hányás lesz). A Bloodlust 5 száma gőzerővel készülget (legalábbis remélem, mert ki vagyok tudni akarom mi lesz Rachellel és Zeroval), ahogyan a Cryweni történetek felújíott változata is. De amíg nincs valami szilárd betekintő anyag, addig vessünk csak egy pillantást a Gömb és a Cryweni történetek novellára.

Eredetileg karácsonyi ajándékként lett volna időzítve, de az élet közbeszólt. Nem kis akadályok elhárultával ma hajnalban debütált az 5 epizód a kisfilmsorozatból. 7 perces futamidejével ráver az össszes eddig megjelentre, és még ad is hozzá. Lássuk, hogy miből élünk.

A Star Wars rajongói már csorgathatták a nyálukat életnagyságú Han Solo és Boba Fett szobrokra (és szívhatták a fogukat az árukon). A Terminator rajongóknak azonban eddig csak a Tech-com kedvezett, meg egy drága, de egyedi mozaik ablak. 

Kezdődhet a játék? Sokaknak ismerős lehet ez a kérdés a Fűrész filmekből. Akár még vele is össze lehetne hozni az cikk témáját, ha csak annyit nézünk, adott egy, vagy pár beteg elme, aki(k) büntető hadjáratot indítanak néhány kiválasztott szerencsétlen ellen. Saját maguk vagy a társadalom szórakoztatása céljából. Viszont itt el is vérzett a Fűrész összehasonlítás, ugyanis a háttérben sokkal mélyebb összefüggések futnak. A gondolatvilága pedig az 1997-es Cube vagy magyarul Kockához áll a legközelebb.

A Sötét Jövő már olvasóként is sok egyedi kis magyar dologgal ismertetett meg engem, többek között a Cryo-Dead, és Bloodlust képregények. Hiszek abban, hogy a magyar sci-fi szcéna nem áll annyira rosszul, kihasználtságát tekintve, és vannak ötletes és egyedi elgondolások megbújva az interneten. Az oldal leveles ládájába érkezett egy érdekes oldal, íme egy jövőbéli szafari, Orosz István tollából.

Beröfenni látszik az Altered Carbon filmes univerzum. A zseniális első évad mellett, most egy önálló animét kaptunk, egy teljesen független történet szállal, de a jól megismert Takeshi Kováccsal, kedvenc fél magyar, fél japán főhősünkkel a középpontban. Mellékesen megjegyezném, szerintem megérdemli, hogy univerzum legyen, mert kell a vérfrissítés.

Az Az R'ha mellett Code 8 volt az a kisfilm, ami a "nézd meg, itt vagyunk, ezt tudjuk csinálni" szerepet töltötte be.  És nem hazudok, ha azt mondom, hogy már a 15 perces proof-of-concept kisfilm is engedte látni, hogy a készítőknek van tehetsége, és nyugodt szívvel lehet adakozni. Ám a kettő közül projekt közül csak az utóbbi váltotta be a hozzáfűzött reményeket, és az értékelések szerint üde színfolt a független indie sci-fi palettán.

Az internet fogaskerekei mozgásba lendültek, és ugyan még az előző hónapban startolt volna, de nem kell kivárni március 17-ét, a Lencse kampánya él. Ennek apropóján összeraktam nektek egy aprócska interjút a készítővel.

Decemberben a Libri egy furcsa maglepetéssel ajándékozott meg. Az egyik polcon megütötte a szememet egy ismerős betűtípus, a Metro. Mit ad isten, az eredeti Metró trilógiának is ugyan ezt a betűtípust használják a borítókon. Mondom mi a fene, új Metró regény, és én nem tudok róla? De akkor mi a frászért az a címe, hogy Budapest 2038? Nos a válasz: jogi megfontolásból.