Ott hagytuk abba, hogy a dev pici szünetet tart, de azért még visszatér. Igazából már bőven korábban visszatért, csak azok az updatek patreon paywall mögé voltak zárva, aztán egy hónapja posztolt egy új buildet.

Írtunk már egy nagyon jól összetett M41 SPNKR replika készüléséről, meg írtunk olyanról is, hogy valakik működő PKD-t fabrikálnak (működő, ha a vaktöltény puffogtatást annak tekinted). Ez ugyan nem igazi (mert lőni azt biztos, hogy nem tud), de cserébe kárpótol minket a készítő in-depth utánajárása és felkészültsége.

Épp a Libriston bóklásztam, hogy hátha készült a Karl Urbanos Dredd filmhez is artbook, ehelyett másra bukkantam. Kiderült, hogy készült folytatásnak szánt képregény a filmhez, ha már nagyvásznas folytatásra nem igen volt remény.

Egy újabb év, egy újabb rovátka, mi változott?

Többször jártunk már a Marson és többször is voltunk hajótöröttek, elég ha csak a 2 marsos filmre gondolunk, az egyikben amiben Carrie Ann Moss szerepel meg a másikban, amiben az Apollo 13 Ken Metingleyje, a Marsit meg már meg se említsem, Most is egy ilyet szemlézünk, ez pedig a Stranded című független film, 2001-ből. Nézzük miből élünk.

Nem csak egy bűnös élvezetem van, akad ám több is. Az egyik ilyen a 2005-ös Doom amihez néha-néha visszatérek, nem is feltétlen a sztorihoz, hanem ahhoz az egy jelentsoroz meg Karl Urbanhoz.

Nagyon nagy projektbe vágtam a fejszémet, mely több mint 40 könyvön keresztül ível majd, és lehet több évet fog felölelni. És ha már itt vagyok, gondoltam egybekötöm a hasznosat a még jobbal, úgyhogy írok az MU könyvekről is.

Idestova már jó néhány éve, hogy a Gamesworkshop bejelentette, hogy ráfekszenek a sorozatok készítésére, és ennek keretében elhappolták az Astartest, az Exodite-ot és még sok egyéb rajongói alkotást, melyeknek elkészültére/folytatására azóta várunk. Azóta volt egy két sorozat de semmi olyan volumenű mint amilyen az Astartes volt. A Pariah Nexusra pont azért figyeleltem fel, mert hasonló volt a stílusa mint az Astartesnak, gondoltam adok neki egy esélyt. És csak rosszabb a számíze.

A Spectral filmnek ugye az volt a hatalmas csavarja, hogy a szellemeik valójában nem gépek, hanem emberek, akiket leszkenneltek, lebontottak és újranyomtattak Bose-Einstein szuperkondenzátumból és bármit érintettek meg azok azonnal megfagytak és meghaltak. Na de vajon milyen érzés lehet amikor hozzád érnek?

Régen valamikor osztottunk meg nektek ilyen Mass Effectes és Star Wars-os utazási posztereket (meg még NASA-s posztereket is de, most az istenért sem találom), de azok a tudományos fantasztikum világának szülöttei. De engedd meg hogy elkalauzoljalak a mi galaxisunk világába.