A Sötét Jövő már olvasóként is sok egyedi kis magyar dologgal ismertetett meg engem, többek között a Cryo-Dead, és Bloodlust képregények. Hiszek abban, hogy a magyar sci-fi szcéna nem áll annyira rosszul, kihasználtságát tekintve, és vannak ötletes és egyedi elgondolások megbújva az interneten. Az oldal leveles ládájába érkezett egy érdekes oldal, íme egy jövőbéli szafari, Orosz István tollából.

Beröfenni látszik az Altered Carbon filmes univerzum. A zseniális első évad mellett, most egy önálló animét kaptunk, egy teljesen független történet szállal, de a jól megismert Takeshi Kováccsal, kedvenc fél magyar, fél japán főhősünkkel a középpontban. Mellékesen megjegyezném, szerintem megérdemli, hogy univerzum legyen, mert kell a vérfrissítés.

Az Az R'ha mellett Code 8 volt az a kisfilm, ami a "nézd meg, itt vagyunk, ezt tudjuk csinálni" szerepet töltötte be.  És nem hazudok, ha azt mondom, hogy már a 15 perces proof-of-concept kisfilm is engedte látni, hogy a készítőknek van tehetsége, és nyugodt szívvel lehet adakozni. Ám a kettő közül projekt közül csak az utóbbi váltotta be a hozzáfűzött reményeket, és az értékelések szerint üde színfolt a független indie sci-fi palettán.

Az internet fogaskerekei mozgásba lendültek, és ugyan még az előző hónapban startolt volna, de nem kell kivárni március 17-ét, a Lencse kampánya él. Ennek apropóján összeraktam nektek egy aprócska interjút a készítővel.

Decemberben a Libri egy furcsa maglepetéssel ajándékozott meg. Az egyik polcon megütötte a szememet egy ismerős betűtípus, a Metro. Mit ad isten, az eredeti Metró trilógiának is ugyan ezt a betűtípust használják a borítókon. Mondom mi a fene, új Metró regény, és én nem tudok róla? De akkor mi a frászért az a címe, hogy Budapest 2038? Nos a válasz: jogi megfontolásból.

Már anno a faterom is húzta a száját amikor fel kellett vennie a tizenpáréves énemnek a filmet, mert anno még csak a 3 csatornás beltéri antennás tévénk volt és nem volt olyan okos VHS-ünk, hogy rögzítettél valamit a 2-es csatornán, és néztél mást  3-ason, szóval neki végig kellett "szenvedni". Én így ismertem meg a Waterwold című, a hánytatott sorsú anti Mad-Max filmet. És nyűgözött le azonnal.

Nem oly régen futott egy-két kört a Hihetetlen Whopper, amit a Burger King dobott a piacra, ami ugyebár egy teljesen húsmentes hamburger. Jó-jó, ezzel kedvezünk a vegetáriánusoknak, de mi van velünk húsimádókkal?

Ezúttal egy érdekes francia alkotást hoztam nektek, egy baráti rajz stílussal, és egy kevésbé baráti témával. Történetünk színtere egy hatalmas lakatlan sivatag, szereplői pedig rangerek, akiknek az a feladata, hogy az "elveszett lelkeket" megmentsék. Jean azonban meg kell, hogy tapasztalja, hogy nem mindenki, aki elveszett, valójában elveszett. 

A Lucasarts/Lucasfilmnek van egy tekintélyesen hosszú "Ezeket soha nem kapjátok meg" listája, és most kaptunk hozzá még egy elemet, egyenesen 2009-ből. Íme a Star Wars: Alvilág. 

A címe ugyan hasonló, de köze sincs sem az Arnold Schwarzenegger féle, sem pedig a 2012-es remake Emlékmáshoz. A jövőben majd lehetővé válik a emlékeinek megőrzése, amolyan interaktív képeslap formájában, hogy a halottakat soha ne veszítsük el igazán, meg hogy a saját életünket kitoljuk (bár ezt nem igen részletezik, hogy hogyan). De ha az emlékeket le tudjuk menteni, akkor birtokában kell lennünk a visszatöltéséhez szükséges technológiával. Aztán ha valaki talál egy hozzá hasonlóan kinéző embert...  Ez meg már effektíve Pandora szelencéje.